Nagy lépést tettek Brexit-ügyben?

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A brit üzleti minisztérium vezetője szerint lesz vámmegállapodás Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnése után.

Figyelmeztet a miniszter

Greg Clark a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva alig burkolt figyelmeztetést intézett a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas, az unióval fenntartandó bármiféle szoros vámpartnerség lehetőségét elvető Brexit-táborának képviselőihez is, mondván: a japán Toyota autógyár két nagy-britanniai üzemében 3500-an dolgoznak, és a cég éppen most készíti elő a döntést arról, hogy hol legyen a következő európai gyára.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

Clark szerint a japán autóipari óriás dönthet úgy is, hogy az új üzemet Nagy-Britannia helyett "a kontinensre" telepíti. A miniszter hangsúlyozta: a Toyota brit termelőüzemeibe a felhasznált részegységek fele európai beszállítóktól érkezik a nap 24 órájában, éppen az adott termelési folyamatnak megfelelő pillanatban, és ez a termelési modell nem tesz lehetővé még kétórás beszállítói késést sem.

A Honda is problémázik

Ugyanerre a brit gazdaságban jelenlévő más nagy autógyártók is felhívták már a kormány figyelmét. A londoni alsóház üzleti, energiaügyi és iparstratégiai bizottságának (BEIS) nemrégiben tartott meghallgatásán a Honda brit érdekeltségeinek szakértői elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek az uniós beszállítóktól származó részegységeket szállító kamionok, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.

A Honda szakértői szerint ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (több mint 300 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.

Viták között

A több más brit iparág által is régóta hangoztatott hasonló kockázatok gyökere az, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, azzal az érvvel, hogy csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal. E tervet azonban egyre hevesebb belpolitikai vita övezi.

Theresa May miniszterelnök és Philip Hammond pénzügyminiszter hajlana a vámpartnerség valamilyen formájának fenntartására az EU-val, a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának képviselői azonban legutóbb épp a héten követelték a kormányfőhöz intézett 30 oldalas közös levelükben bármiféle jövőbeni vámuniós partnerség határozott elvetését.

Az üzleti ügyek minisztere a vasárnapi BBC-műsorban mindazonáltal kijelentette: a brit kormány és személyesen Theresa May többször hangoztatott, a brit üzleti szektorral is egyértelműen ismertetett álláspontja az, hogy lesz vámmegállapodás az Európai Unióval, annak érdekében, hogy a kétoldalú kereskedelemben a brit EU-tagság megszűnése után is a lehető legkisebb "súrlódások" legyenek. Greg Clark szerint ezt "bármilyen lehetséges módon" biztosítani kell.

Három cél

Az üzleti miniszter szerint az EU-val létrehozandó új vámpartnerségi viszonyrendszernek három követelményt kell teljesítenie: a minimálisra kell szorítania a kereskedelmet akadályozó adminisztratív súrlódásokat, lehetővé kell tennie, hogy Nagy-Britannia a saját jogán is köthessen kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat más országokkal, és biztosítania kell, hogy el lehessen kerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság jelenleg teljesen nyitott határán, amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

Ezt olvasta már?

A Brexit kihat az egészségügyre is »

ALTERA 755 (1,34 ) APPENINN 614 (0,16 ) CIGPANNONIA 432 (3,35 ) ELMU 27400 (-0,72 ) EMASZ 24800 (-3,12 ) ENEFI 190 (-1,04 ) ESTMEDIA 103 (-0,96 ) FUTURAQUA 52 (-1,52 ) KONZUM 2695 (1,70 ) MASTERPLAST 640 (-1,54 ) MOL 2866 (4,60 ) MTELEKOM 402 (0,12 ) NORDTELEKOM 39 (3,73 ) NUTEX 46 (1,55 ) OPUS 572 (0,18 ) OTP 10260 (-0,68 ) OTT1 248 (4,64 ) PLOTINUS 5850 (1,74 ) RABA 1330 (0,76 ) RICHTER 5490 (1,86 ) TAKAREK 647 (4,35 ) WABERERS 2650 (0,76 ) ZWACK 16950 (-0,29 )