Nagyot nőtt a magyarok gazdasági aktivitása

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

Jelentősen javultak a munkaerő-piaci mutatók 2006 és 2016 között Magyarországon. 10 év alatt a foglalkoztatottak száma 10,7 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké ugyanakkor 26,3 százalékkal csökkent, a gazdaságilag aktívak száma pedig csaknem 350 ezer fővel nőtt a 15-74 éves korú népesség körében - áll az Állami Számvevőszék friss elemzésében, melyet az aktivitási ráta, a foglalkoztatottság és munkanélküliség 2006 és 2016 közötti alakulásáról készített. Az ÁSZ elemzése kiemeli: a gazdasági aktivitás növekedése közvetett módon hozzájárult a GDP-arányos bruttó államadósság csökkentéséhez is.

Az ÁSZ elemzése a 15-74 éves magyar népesség gazdasági aktivitásának 2006-2016 közötti változását, és annak főbb jellemzőit mutatja be. Az elemzés a KSH aktivitásra vonatkozó statisztikai adatainak felhasználásával készült.

Gazdaságilag aktívnak tekintjük a foglalkoztatott és az aktívan munkát kereső munkanélküli népességet. Az aktivitási ráta, azaz a gazdaságilag aktívak aránya a munkaképes korú népességben a munkaerő-piac egyik legfontosabb mutatószáma: az aktivitás növelése hozzájárul a gazdaság növekedéséhez (az adókból és járulékokból származó bevételek növekedéséhez, egyes szociális kiadások csökkentéséhez, a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságához), és a GDP növekedése pedig hatással van az államadósság mutató alakulására.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

Növekvő foglalkoztatás, csökkenő munkanélküliség

Magyarország 15-74 éves korú népessége folyamatosan csökkent az elemzett tíz év alatt, a 2006-os 7,72 millió főről 2016-ra mintegy 7,5 millió főre. 2006-ban az aktívak száma 4,25 millió fő, a munkanélküliek száma 318,2 ezer fő, míg a foglalkoztatottaké 3,93 millió fő volt. 2016-ra az aktívak száma 4,59 millióra nőtt (+8%), míg a foglalkoztatottak száma (4,35 millió fő) 10,7 százalékos növekedést, a munkanélkülieké (234,6 ezer fő) pedig 26,3 százalékos csökkenést mutatott 2006-hoz képest. Ezzel egy időben, 15,8 százalékkal lett kevesebb a gazdaságilag inaktívak – nyugdíjasok, szociális ellátásban részesülők, valamint az eltartottak – száma.

A gazdasági aktivitás a 15–74 éves korúak körében 2006-2009-ig csökkent, majd 2011-től 2016-ig annak ellenére javult (55,2 százalékról 61,1 százalékra), hogy a korosztályos népesség létszáma 2,7 százalékponttal csökkent az időszak végére. A foglalkoztatás 2011-től indult növekedésnek, ennek dinamikája 2014-től meghaladta a gazdasági aktivitás növekedését, azaz egyidejűleg a munkanélküliség is jelentősen mérséklődött.

Javulás mindkét nem, korcsoport és régió esetében

2006 és 2016 között az aktivitási ráta növekedett mind a férfiak, mind a nők, valamint minden korcsoport és régió esetében. A statisztikai adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a 15-74 éves népességen belül a férfiak gazdasági aktivitása – kisebb ingadozásokkal – mintegy 15 százalékponttal meghaladta a nők gazdasági aktivitását.

A különbséget egyrészt az okozza, hogy a kisgyermekes nőket a fizetett gyermekgondozási ellátás ideje alatt a statisztika gazdaságilag inaktívként tartja számon, másrészről a nők 40 éves munkaviszonyhoz kötött öregségi nyugdíjának igénybevétele is jelentősen csökkentette az aktívak létszámát.

Az egyes korcsoportok között jelentős különbségek mutatkoznak a gazdasági aktivitás növekedése tekintetében. A férfiaknál a növekedés a 60-64 éves korcsoport esetében volt a legjelentősebb mértékű (28 százalékpont). A nőknél pedig az 50-59 éves korcsoportban emelkedett leginkább az aktivitási ráta: 23,4 százalékponttal.

A területi különbségeket elemezve a vizsgált időszakban megállapítható, hogy a válság időszakát jellemző időszakos visszaeséstől eltekintve a 15-74 éves korú népesség körében az aktivitás minden magyarországi régióban nőtt. A csökkenő népességű megyékben és régiókban a javulás elsősorban a közfoglalkoztatással függ össze: a közfoglalkoztatottak átlagos létszáma 2016-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg (Észak-Alföld) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Észak-Magyarország) volt a legmagasabb, a közfoglalkoztatottak csaknem egyharmada (32,3 százaléka) volt köthető ehhez a két megyéhez.

Az aktivitás növekedését a munkát vállaló népességben a magasabb iskolai végzettség arányának növekedése is elősegítette, mivel a magasabb iskolai végzettségű csoportokat magasabb gazdasági aktivitás jellemzi. 2016-ban a kvalifikált népesség száma a tíz évvel korábbihoz képest csaknem 10 százalékponttal magasabb volt. A szakiskolai és szakmunkásképzői végzettséget leszámítva 2006-hoz viszonyítva 2016-ban minden végzettség-típusnál növekedés következett be az aktivitásban.

A növekedés okai

Az ÁSZ elemzése a főbb közvetlen okok közé sorolja a nyugdíjkorhatár emelkedését, az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségeinek korlátozását, a megváltozott munkaképességűek ellátó-rendszerének és rehabilitációjának átalakítását, az aktívkorúak jövedelempótló ellátásainak szigorítását, továbbá a kötelező iskolába járás korhatárának csökkentését.

Közvetetten hatott az aktivitásra a közfoglalkoztatás kiterjesztése, a munkaképes korú lakosság kedvezőbb iskolai végzettség szerinti összetétele az aktívak körében, valamint 2013-tól kezdve a javuló foglalkoztatási helyzet – áll a tanulmányban.

Az aktivitásra a közvetetten ható tényezők közül a legjelentősebb hatást a közfoglalkoztatás gyakorolta. A közfoglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban folyamatos növekedést mutatott, 2016-ra számuk meghaladta a 220 ezer főt. A közfoglalkoztatás rendszere nem csak a korábban munkanélküliek foglalkoztatását tette lehetővé, hanem mérsékelte a tartós munkanélküliek inaktívvá válását, és így hozzájárult a gazdasági aktivitás növekedéséhez is – hangsúlyozza az ÁSZ elemzése.

Az aktivitás növekedése és az államadósság

Az elemzés a gazdasági aktivitás alakulását abból a szempontból is vizsgálta, hogy az közvetett módon képes volt-e hozzájárulni a GDP-arányos bruttó államadósság (államadósság-mutató) csökkentéséhez. Az ÁSZ elemzése arra a következtetésre jutott, hogy az államadósság-mutató javulása a legnagyobb mértékben a GDP növekedésének volt köszönhető. Ez aláhúzza annak fontosságát, hogy – egy alacsony aktivitási szintről indulva – a gazdasági aktivitás növekedése bővítette a munkaerőforrást, ily módon hozzájárult a foglalkoztatás és ezen keresztül a gazdaság bővüléséhez.

Ezzel egyidejűleg a növekvő gazdasági aktivitás és foglalkoztatás következtében mérséklődtek az inaktívaknak és a munkanélkülieknek fizetett szociális transzferek is, amelyek az államháztartás kiadásainál jelentettek megtakarítást, azaz potenciális lehetőséget az államháztartási hiány mérséklésére, ami szintén kedvezően hatott az államadósság alakulására is – világított rá az ÁSZ friss elemzése.

Hirdetés
Szavazz!

A Balaton északi vagy a déli partja vonzóbb?

Hajlamosak vagyunk kőbe vésett értékítéletet feltételezni, pedig még az...

Védtelenek lesznek az adataink?

Május végén lép életbe a GDPR, és itthon egyetlen szervezet sem lesz 100...

Forex szemináriumok

Tudtad, hogy ha megtanulsz egy pénzkezelési módszert a valószínűségre...

Konferencia

A hazai kockázati befektetői piacon egyre nagyobb szerepet vállalnak a...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének...

Nem jött ezen a héten lényeges hír sem a Brexittel, sem az Egyesült Királyság...

Hirdetés
Csok

Félszoba: megoldás vagy hátrány?

A lakásvásárlóknak fontosabb a lakószobák száma, mint a lakás alapterülete....

Budapesten viszik a legtöbb csok-ot

Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű csok-támogatást...

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Hitelminősítő dicsérte a cseh gazdaságot »