Nagyot szólt May Brexit-beszéde

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Theresa May brit miniszterelnök szerint az Európai Unió vezetői úgy ítélik meg, hogy lendületet adott a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalásoknak az ő firenzei beszéde, amelyben kormányának célkitűzéseit vázolta a Brexit utáni időszakra.

May szeptember 22-ei beszédének legfontosabb pontjai közé tartozott, hogy London hozzávetőleg kétévi átmeneti időszakra törekszik a kilépés 2019 márciusára várható időpontja után az EU-val kialakítandó új viszonyrendszer elemeinek zökkenőmentes meghonosítása végett.

A kormányfő a beszédben hangsúlyozta azt is, hogy szeretné, ha a külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is a jelenlegi feltételekkel maradhatnának Nagy-Britanniában.

A BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva Theresa May elmondta: a minapi informális EU-csúcson beszélt Angela Merkel német kancellárral és több más EU-tagállam vezetőivel, akik azt mondták neki, hogy a beszéd lendületet adott a Brexit-tárgyalásoknak.

Nem titkolt cél volt

Theresa May a firenzei beszéddel nem titkoltan igyekezett friss lendületet adni a Brexit feltételeiről Brüsszellel folyó, meglehetősen vontatottan haladó tárgyalásoknak, elsősorban abban a reményben, hogy már októberben lehetővé válhat a tárgyalási folyamat második szakaszának elkezdése Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatairól.

Az EU ezt ahhoz köti, hogy előbb érdemi előrelépés történjen a brit kilépés feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon, beleértve a brit pénzügyi kötelezettségek rendezését és a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak garantálását.

A kilépési tárgyalások haladásáról vezető EU-tisztviselők meglehetősen borúlátó értékeléseket adtak legutóbbi nyilatkozataikban.

Nincs elég előrelépés

Donald Tusk, az EU-tagállamok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke, aki a minap a brit kormányfővel tárgyalt Londonban, a megbeszélés után kijelentette: egyelőre nem sikerült elégséges előrelépést elérni a Brexit-tárgyalásokon ahhoz, hogy tovább lehessen lépni az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszeréről szóló következő tárgyalási szakaszba.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Tallinnban rendezett minapi informális EU-csúcson brit sajtóbeszámolók szerint azt mondta: "csodáknak kellene történniük" ahhoz, hogy ebben a hónapban el lehessen kezdeni a tárgyalások következő szakaszát.

Feleslegesen vesztegetik az időt a Brexitre?
A Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése "nagyon negatív folyamat, emellett idő- és energiapocsékolás" - mondta csütörtök este Londonban az Európai Parlament (EP) Brexit-ügyi referense.

Lesz változás?

A brit miniszterelnök szerint Michel Barnier-nak, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalójának is az a véleménye, hogy a firenzei beszéd "változást hozott" a tárgyalási folyamatban.

May hozzátette: a kilépési tárgyalások legutóbbi fordulója "kedvezőbb, konstruktívabb keretek között" zajlott, és sikerült előrelépést elérni olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok jogosultságainak garantálása.

"Szeretném itt tartani a külföldi EU-állampolgárokat, nagyra értékelem hozzájárulásukat az Egyesült Királyság jólétéhez" - fogalmazott a brit kormányfő a vasárnapi BBC-interjúban.

Megerősítette ugyanakkor azt a hivatalos brit álláspontot, hogy ebben a kérdésben viszonosságra van szükség, vagyis az Európai Unióban maradó 27 tagországnak is garantálnia kell az ott élő brit állampolgárok jogosultságait.

Theresa May megerősítette azt is, hogy London a Brexit után a brit bíróságokat tekinti majd illetékesnek a külföldi EU-polgárok jogosultságainak érvényesülésével kapcsolatban esetleg felmerülő jogi vitákban.

Ebben nézeteltérés van a brit kormány és az EU között, Brüsszel ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok jogosultságainak ügyében a Európai Unió Bíróságának is legyen döntési hatásköre.

A vasárnapi BBC-interjúban Theresa May azonban kijelentette: a jogosultságokról az EU-val kötendő majdani megállapodás a brit jogrendszer része lesz, így ha a külföldi EU-állampolgárok úgy érzik, hogy a brit kormány nem tartja magát ehhez a megállapodáshoz, "nyugodtan fordulhatnak a nagy megbecsültségnek örvendő" brit bírósági rendszerhez jogorvoslatért.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Építőipar: hazánk hozta a legnagyobb visszaesést »

4IG 573 (-6,68 ) AKKO Invest 412 (-3,06 ) ALTEO 780 (-2,50 ) ANY 1155 (-0,86 ) APPENINN 317 (-1,86 ) AutoWallis 80 (-6,87 ) BIF 236 (-2,07 ) CIGPANNONIA 272 (-8,42 ) CyBERG 1350 (-6,90 ) DELTA 78 (-10,37 ) Duna House 318 (-2,45 ) EHEP 1550 (-3,12 ) ENEFI 265 (-8,93 ) FORRAS/OE 1100 (-8,33 ) FUTURAQUA 60 (-4,48 ) GSPARK 3230 (-1,22 ) Gloster 2560 (-1,54 ) KULCSSOFT 1520 (-4,10 ) MASTERPLAST 680 (-2,86 ) MOL 1605 (-1,53 ) MTELEKOM 368 (-0,54 ) NORDTELEKOM 25 (-6,77 ) NUTEX 25 (-4,58 ) OPUS 230 (-4,96 ) OTP 9440 (-5,69 ) OTT1 160 (-4,65 ) PANNERGY 668 (-4,02 ) RABA 790 (-0,75 ) RICHTER 6475 (-2,04 ) SET Group 55 (-3,86 ) TAKAREK 430 (-1,15 ) WABERERS 1120 (-7,05 ) ZWACK 16100 (-1,23 )