Nem adják fel a francia sztrájkolók

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 3 perc

Emmanuel Macron államfővé választása óta harmadik alkalommal szólították fel Franciaországban kedden a szakszervezetek a közalkalmazottakat sztrájkra és tüntetésre a közszféra tervezett reformjai ellen.

Nem szívlelik a kormány terveit

Az 5,7 millió embert - a francia munkavállalók több mint negyedét - foglalkoztató közszféra megosztott kilenc szakszervezete 2010 óta először vonul együtt utcára a bérek befagyasztása, a teljesítmény alapú díjazás bevezetése, valamint az ellen, hogy a kormányzat 2022-ig 120 ezer munkahely megszüntetését tervezi.

Tavaly október 10. óta ez a harmadik tiltakozás, országszerte 140 felvonulást tartanak a szakszervezetek, a várhatóan legnagyobbat délután Párizsban, amelynek élén a kilenc szakszervezet vezetője 2010 óta együtt fog vonulni, köztük Philippe Martinez (CGT), Pascal Pavageau (FO), Laurent Berger (CFDT), Luc Bérille (Unsa) és Philippe Louis (CFTC). A tüntetésnek elsősorban a szakszervezeti összefogás szempontjából van jelképes jelentősége.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A legutóbbi tiltakozó napon, március 22-én 300 ezren vonultak utcára, de akkor csak hét szakszervezet támogatta a megmozdulást, miután a kormány akkor jelentette be az egyeztetések megkezdését a reform részleteiről. Amióta megkezdődtek a tárgyalások március végén, valamennyi szakszervezet úgy döntött, hogy sztrájkra szólít fel a kormány elképzelései megvalósításának megakadályozására.

Munkabeszüntetéssel a céljaikért

A figyelmeztető munkabeszüntetés érinti a közoktatást, a tömegközlekedést, az energiatermelést, az egészségügyet, a közmédiát, a postát, a munkaügyi hivatalokat, és a meteorológiai szolgálatot is. A polgári légi közlekedési igazgatóság azt kérte a légi társaságoktól, hogy előzetesen töröljék a járataik húsz százalékát Párizsban, Lyonban és Marseille-ben.

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter az RTL rádióban reggel ugyanakkor azt mondta, hogy az oktatásban nem igazán lesz érezhető a sztrájk.

"Nem lesz erősebb, mint legutóbb, amikor is a munkavállalók kevesebb mint negyede sztrájkolt" - mondta a miniszter, a szakszervezetek szerint viszont a tanárok harmada vesz részt a munkabeszüntetésben.

Jobb körülményeket követel az egészségügy

Az egészségügyi dolgozók sztrájkolnak a legnagyobb arányban, akik jobb munkakörülményeket és új munkahelyeket is követelnek, de a szakszervezetek szerint a betegek nem érzik meg a tiltakozást, az ellátás folyamatos a kórházakban.

A kilenc szakszervezet elsősorban a kormány reformjának irányvonalát ítéli el, amely szerintük támadás a közalkalmazottaknak a magánszférában dolgozókhoz képest megkülönböztetett státusza ellen. Franciaországban eddig a magán- és a közszféra között lehetetlen volt az átjárás egy munkavállaló számára, a kormány a reformmal ezt szeretné megkönnyíteni és az alkalmi szerződéssel történő foglalkoztatást általánossá tenni a közszférában is.

Olivier Dussopt, a közszolgálatért felelős államtitkár hétfőn azt mondta, hogy a kormány nem kérdőjelezi meg a közalkalmazottak státuszát, csak modernizálni szeretné.

Lesz még feszültség

Az újabb reform, amelyről a törvényjavaslatot 2019 első negyedévében tervezi a kormány a parlament elé terjeszteni - tovább növeli a szociális feszültségeket. Elemzők szerint a szakszervezetek ugyanakkor csak úgy tudnák meghátrálásra késztetni a kormányt, ha a különböző területeken jelentkező tiltakozások egységes mozgalommá nőnének ki, de ennek egyelőre nem látni a jelét. Április eleje óta a vasutasok sztrájkolnak időszakosan, öt napból hármat, az őket érintő reform ellen, de egyelőre nem kívánnak csatlakozni a közalkalmazottak megmozdulásához.

A ViaVoice közvélemény-kutatóintézet kedden közzétett felmérése szerint a franciák 49 százaléka nem támogatja az újabb tiltakozónapot, 40 százaléka jogosnak tartja, a többi megkérdezett nem mondott véleményt.

Folytatódik a francia vasutasok sztrájkja is

Folytatódik szerdán a francia vasutasok sztrájkja a kormány reformja ellen, a szuperexpresszek (TGV) háromötöde, a többi belföldi vonatnak mintegy fele fog közlekedni, a nemzetközi járatok kétharmada indul el - közölte a francia állami vasúttársaság (SNCF).

A kormány reformja ellen április eleje óta szakaszosan sztrájkoló vasutasok szerdán és csütörtökön tartanak munkabeszüntetést, ez a 21. és 22. sztrájknap.

A parlament alsóházában árpilis 17-én a jelen lévő képviselők nagy többsége megszavazta az SNCF reformját előíró törvénytervezetet, amelynek vitája szerdán kezdődik a felsőház illetékes bizottságában. A plenáris ülés elé május 29-én kerül a szöveg, amelyről június 5-én tartják a szavazást a szenátusban.

A reform a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor is a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.

Az SNCF közel 50 milliárd eurós adósságáról, amely a becslések szerint 2026-ra 62 milliárd euróra bővülhet, a javaslat nem rendelkezik. Emmanuel Macron államfő egy interjúban azonban azt ígérte, hogy az állam 2020. január 1-jétől fokozatosan átvállalja az elsősorban a szuperexpresszek (TGV) fejlesztéséből származó terhet.

A Les Échos című napilap kedden úgy értesült, hogy a kormány két lépésben vállalná át az adósságot 2020-ban, majd 2022-ben, és hamarosan bejelent egy 700 millió eurós beruházási programot, ami a vasutasok egy részét várhatóan a sztrájk beszüntetésére ösztönzi.

Az IFOP közvélemény-kutatóintézet által készített, a Le Journal du Dimanche című lapban vasárnap közölt reprezentatív felmérés szerint a franciáknak már csak 42 százaléka támogatja a vasutasok megmozdulását, egy másik, a Le Monde című napilapban közzétett felmérés szerint a franciák 75 százaléka úgy véli, hogy indokolt a kormány által elindított vasúti reform, s 57 százalékuk úgy véli, hogy a vasutasokat túl sok előny illeti meg.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Befejezték a sztrájkot a postai dolgozók »