Nem árult zsákbamacskát a jegybank

| forrás:
mti/TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

Változatlanul hagyta az alapkamat 1,35 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén.

Az elemzők is kamattartásra számítottak, miután a júliusi kamatdöntő ülés után Matolcsy György MNB-elnök bejelentette, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy a jegybank a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.

Hogyan változik az inflációs pálya?

Az elmúlt hónapban több, kötvény és forintpiacot is megmozgató döntést az MNB nem az ülést követően tett közzé, ezért a három órás közleményben most újdonságokra nem számítunk. Korábbi interjúk szerint november közepén tudhatunk meg újabb információkat a banki hitelezés fellendítésével és az NHP program kivezetésével kapcsolatban, amelyet részben várhatóan a Garanciaalap válthat fel. Az intézkedéscsomagban számítunk olyan lépésekre is, amely a pénzintézeteket a továbbiakban is az állampapírpiacra terelik - áll az Equilor elemzésében.

Forrás: Bloomberg, Equilor

A közlemény megemlítheti, hogy az inflációs kockázatok ismét lefelé mutatnak. Szeptemberben a várt 0,1 százalék helyett átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Ez az inflációs adat még nem ad okot aggodalomra, hisz a vártnál nagyobb esést az üzemanyagárak és szezonális élelmiszerek okozták (a maginfláció 1,3%-ra emelkedett), a nagy kérdés, hogy elindul-e a refláció novemberben, amikor kikerülnek a bázishatások.

Ha a jelenlegi eurózónás importált trendek nem javulnak és nem lesz jelentős felpattanás az olajárban, akkor a decemberi Inflációs jelentős meglepetést okozhat a piacon. Ha a 2016-os és 17-es inflációs prognózisokat alacsonyan határozzák meg, újabb kamatcsökkentési spekuláció indulhat meg. Bár az EKB lazítása folytatódik 2016 végéig, a szigorítási ciklus megindulhat a közeljövőben az Egyesült Államokban, nehéz helyzet elé állítva a Monetáris Tanácsot.

Mi lesz a külföldiek állampapírjaival?

A rövid hozamok a szeptemberi mélypontok után az elmúlt hetekben emelkedtek (csakúgy, ahogy a német papírok is), így a kamatkülönbözet is növekszik, amely részben forint-erősítő tényező is lehet. A kamatkülönbözet emelkedését idézheti elő, hogy a bankok csökkenő kereslettel fordulnak a három hónapos papírok felé, helyettük hosszabb papírokat vásárolhatnak.

Forrás: Bloomberg, Equilor

A külföldiek kezében levő magyar állampapírok állománya tovább csökkent, miközben az átlagos hátralévő futamidő emelkedett. A kockázatvállalásra okot adhat, hogy a Moody's november 6-án, a Fitch Ratings november 20-án végzi el a magyar államadós-osztályzatok értékelését. Az időpont előzetes meghatározása azonban nem kötelezi a hitelminősítőket arra, hogy a kijelölt napon tényleges osztályzat- vagy kilátás-módosítási lépéseket jelentsenek be.

A Moodys szerint felminősítésre akkor kerülhetne sor, ha erősebb GDP növekedés mellett nagyobb politikai stabilitás következne be - különös tekintettel a bankszektorra. Továbbá a csökkenő adósságpálya is fontos feltétel; a lefelé mutató kockázat lenne, ha a 3%-os GDP arányos költségvetési hiányt a kormány nem kívánná tartani (ez nem valószínű) vagy olyan politikai intézkedések következnének be, amelyek csökkentik a GDP növekedési várakozásokat: ezek gyengülő forinthoz, tőkekiáramláshoz és magasabb finanszírozási költségekhez vezetnének.

A Fitch várakozása alapján pozitív lépés lenne, ha az államadósság jelentősen csökkenne és annak deviza-kitettsége tovább mérséklődne. Ugyanígy pozitívan értékelnék, ha a GDP növekedést stabil gazdaságpolitika övezné, miközben a külső környezet is javulna. Lefelé mutató kockázatok lehetnek: a fiskális túlköltekezés, amely veszélyezteti a csökkenő adósságpályát, gazdaságpolitikai lépések, amelyek a forint gyengüléséhez és vagy hirtelen megugró inflációhoz vezetnének.

A mostani döntést követően nem várunk változást a forint árfolyamában - írja az Equilor elemzése.

Marad a kamat

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint a monetáris tanács a korábbi kommunikációnak megfelelően hosszú távon fogja fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatot, várakozásaik szerint legalább 2016 végéig. Emlékeztetnek arra, hogy a monetáris tanács szeptemberi közleményében kiemelte: a laza monetáris kondíciók a vártnál hosszabb távon maradhatnak fenn. Ezt megerősítve Nagy Márton MNB-alelnök azt mondta, hogy akár 2017 harmadik negyedévéig változatlanul hagyhatják az irányadó rátát.

Messze az inflációs cél

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint az inflációs folyamatok segítik a jegybank törekvését, ugyanis szeptemberben újra negatív tartományba csúszott a fogyasztói árindex, és a következő hónapokban is nyomott maradhat az infláció.

Várakozásaik szerint folyamatosan emelkedve érheti el decemberben akár a 1,5 százalékot, amellyel együtt az éves átlagos infláció 0 százalék körül alakulhat. A maginfláció sem mutatott jelentős elmozdulást, április óta az 1,2 százaléktól nem sikerült érdemben elszakadni - fűzik hozzá a szakértők. Ahogyan arról a jegybanki közleményben is írtak, a 3 százalékos inflációs célt csak 2017 második felében érhető el.

Fókuszban a jegybankok

A szakértők szerint a nemzetközi környezetet szintén támogatja a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását. A küszöbön álló Fed kamatemelés időpontja továbbra is bizonytalan. A piaci várakozások szerint a kamatemelés áttolódhat jövőre, lehetséges, hogy csak tavasszal szigorítanak a döntéshozók, az EKB laza monetáris politikája pedig még jó ideig kitarthat. A legutóbbi kamatdöntést követően az inflációs és GDP előrejelzéseket lefelé módosították, így felmerül annak lehetősége, hogy kibővítik a jelenlegi kötvényvásárlási programot.

Lassan indulnak felfelé

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője kifejtette: a várakozásoknak megfelelően nem változott az MNB irányadó rátája; a jegybank korábbi közleményei szerint az 1,35 százalékos szint tartós tartása szükséges a 3 százalékos inflációs célkitűzés eléréséhez. Az elemző szerint mivel a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 előtt nem várható, a jövő év végéig nem kell kamatváltozásra számítani, amit az is támogat, hogy a vártnál később kezdődik és lassabb ütemű lehet a Fed kamatemelési ciklusa, valamint nem zárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve annak időtartama a korábban közöltnél később fejeződik be.

Suppan Gergely szerint a kamatok huzamosabb ideig alacsonyan tartását támogathatja a külső sérülékenység markáns csökkenése, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás várható javulása is.

Így a jövő év végéig 1,35 százalék maradhat, 2017 végére pedig 2,50-2,75 százalék közé emelkedhet az alapkamat, de erősödnek a lefelé mutató kockázatok.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Nem változott a jegybankaz alapkamaton »

4IG 630 (-2,93 ) AKKO Invest 450 (5,63 ) ALTEO 870 (-1,58 ) ANY 1385 (-0,36 ) APPENINN 357 (0,28 ) BIF 313 (-0,32 ) CIGPANNONIA 175 (-2,23 ) CSEPEL 514 (2,39 ) CyBERG 1700 (-2,86 ) Duna House A 3850 (0,26 ) EHEP 7800 (-8,24 ) ELMU 33600 (-1,18 ) ENEFI 377 (-0,53 ) ESTMEDIA 130 (-2,26 ) FUTURAQUA 104 (-1,89 ) GSPARK 4980 (-0,40 ) KPACK 17700 (-11,50 ) KULCSSOFT 2900 (-2,03 ) MASTERPLAST 756 (1,07 ) MOL 2668 (0,23 ) MTELEKOM 458 (0,22 ) NORDTELEKOM 50 (-3,76 ) NUTEX 43 (-0,93 ) OPUS 288 (-1,17 ) ORMESTER 10900 (-3,54 ) OTP 14300 (-1,17 ) OTT1 232 (0,43 ) RABA 1140 (0,44 ) RICHTER 6530 (-0,46 ) SET Group 89 (-2,62 ) TAKAREK 500 (-1,19 ) WABERERS 1080 (0,47 )