Nem emelkedtek úgy a bérek, mint ahogy várták (frissített)

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 3 perc

A keresetek emelkedésének üteme márciusban némileg elmaradt az elemzők várakozásától, aminek egyik oka a bázishatás lehet, az hogy a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelkedésének mértéke alacsonyabb a tavalyinál; összességében azonban az első negyedévi adatok kedvező munkaerőpiaci helyzetről árulkodnak - derül ki a KSH szerdai adatismertetése után az elemzői kommentárokból.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A márciusban és az első negyedévben egyaránt 2,0 százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

Nagyobb emelést vártak

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában megállapította, hogy a 11,3 százalékos márciusi keresetemelkedés elmaradt mind a 11,7 százalékos piaci várakozástól, mind pedig az első két hónap növekedési ütemétől.

Míg a közszféra hozta, sőt túl is teljesítette a várt dinamikát - különös tekintettel a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekre -, addig a versenyszféra teljes bérstruktúrája alkalmazkodott az év eleji minimálbér és bérminimum emelésekhez, ami jelentősen kisebb mértékű, mint 2017-ben volt.

Azért még lehetünk optimisták

A munkaerő iránti kereslet tendenciája továbbra is optimizmust sugall - tette hozzá Virovácz Péter. Az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 124 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottaké 17 ezerrel csökkent.

Összességében az idei első negyedév kedvező munkaerőpiaci helyzetről árulkodik, dinamikusan emelkedő bértömeggel - összegezte az elemző, és előrejelzése szerint az év hátralevő részében, a munkaerőhiány és az előirányzott állami béremelések nyomán, idén is elérhető a reálbérek kétszámjegyű éves átlagos növekedési üteme.

Mi mozgatja a véreket?

Horváth András, a Takarékbank elemzője a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, a közszféra életpálya fejlesztéseit és a bérminimum emelések hatását emelte ki a keresetek növekedését mozgató legfontosabb tényezők közül.

A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 9,5 százalékos volt az előző havi 10,5 százalék után. A közszféra bérei kiugró  növekedésében jelentős szerepet játszanak az EU-pénzekhez kapcsolódó bónuszkifizetések - emelte ki elemzésében.  

2018-ban 10,5 százalék körüli bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett ez 7,5 százalék feletti reálbér növekedést jelent.  A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben - tette hozzá Horváth András.

A gazdasági bővülés fedezetet jelent a további emelkedéshez

Ha a magyar gazdaság a következő években is fenn tudja tartani a 4 százalék körüli vagy afölötti növekedést, akkor a bővülés fedezetet adhat a bérek további emelkedéséhez - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán, a keresetek január-márciusi alakulásának adatait kommentálva.

Az államtitkár felidézte, 2013 óta a magyar gazdaság bővülése minden évben meghaladta az Európa Unió átlagát, tavaly 4 százalékos volt a GDP növekedése, és erre az évre is 4 százalék fölötti bővüléssel kalkulál a minisztérium.

Az államtitkár kiemelte, területileg kiegyensúlyozott a bérek növekedése, az ország minden megyéjében kétszámjegyű volt a bruttó keresetek emelkedése. Ágazatonként vannak érdemi különbségek, erre példaként az egészségügyet hozta fel, ahol bruttó bérek növekedése jelentősen meghaladta az átlagot január-márciusban az előző év azonos időszakához képest.

A bérmegállapodás is besegít

Banai Péter Benő a keresetek emelkedésének okai között említette, hogy a 2016-os hatéves bérmegállapodás eredményeképpen nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, a gazdasági bővülés miatt erősödött a munkaerő iránti kereslet, valamint béremeléseket hajtottak végre a közszférában is.

A Pénzügyminisztérium a közleményében kiemelte, a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően a tavalyi évet és az idei első negyedévet figyelembe véve több mint 20 százalékkal emelkedtek a keresetek a nemzetgazdaságban, ami tovább segíti a felzárkózást az európai bérekhez.

A tárca felhívta a figyelmet, hogy nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reálértéke a családi kedvezmények figyelembevételével átlagosan 36,3 százalékkal nőtt 2010-hez képest. A többgyermekes munkavállalók keresetének reálértéke az átlagosnál is jobban emelkedett, így a kétgyermekeseké csaknem 46 százalékkal, a háromgyermekeseké pedig mintegy 65 százalékkal nőtt 2010 és 2017 között.

A kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás a várakozások szerint tovább ösztönözheti a munkavállalási hajlandóságot és hatékonyan segítheti a magyar munkaerő megtartását is - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium.

A lassulás ellenére erős adatok

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a márciusi kisebb lassulás ellenére továbbra is erősnek ítélete béradatokat. A gyors bérkiáramlás mögött egyrészt adminisztratív hatások állnak, mint a minimálbér és a garantált bérminimum tovább emelkedése, másrészt fontos felhajtóerő a továbbra is a feszes munkapiaci helyzet.

Az alacsony munkanélküliség, illetve a több szektorban mutatkozó munkaerőhiány is egyértelműen magas bérnövekedési ütemet sugall az elkövetkező hónapokra. Az Erste várakozása szerint az idei évben a bruttó bérek további 9-10 százalékkal nőhetnek a 2017-es 12,9 százalék után.

Kifejtette, a bérek emelkedése, a növekvő olajár, és az esetleg gyengébb szinten stabilizálódó forintárfolyam növeli az inflációs kockázatokat, az következő hónapokban az infláció egyre közelebb kerülhet a jegybanki célhoz, de az év vége előtt várhatóan nem éri el tartósan a 3 százalékos jegybanki célt.

A reálbérek tovább emelkednek, ami a magas fogyasztói bizalommal párosulva támogatja, hogy a lakossági fogyasztás idén is a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje legyen - közölte.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

A hivatal szerint ismét erősödött a turizmus »

4IG 818 (-4,88 ) AKKO Invest 28800 (1,41 ) ANY 1320 (-0,38 ) APPENINN 425 (-1,39 ) AutoWallis 103 (-0,48 ) BIF 302 (-1,95 ) CIGPANNONIA 262 (-2,60 ) CyBERG 1600 (-5,88 ) ENEFI 436 (1,16 ) ESTMEDIA 113 (-0,88 ) FORRAS/OE 1550 (-8,28 ) FUTURAQUA 100 (-2,91 ) GSPARK 4650 (1,97 ) MOL 2882 (0,28 ) MTELEKOM 442 (-0,67 ) NUTEX 29 (2,44 ) OPUS 330 (-4,90 ) OTP 13080 (1,16 ) OTT1 258 (-1,34 ) PANNERGY 744 (1,09 ) RICHTER 4814 (-0,12 ) SET Group 110 (-3,51 ) TAKAREK 570 (-1,04 ) WABERERS 1400 (1,08 ) ZWACK 17150 (-0,29 )