Nem reagálja túl Magyarország a felpörgött inflációt

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Hiába indult be az infláció, várhatóan csak az EKB szigorítása után kezdenek kamatcsökkentésbe Matolcsyék - vélik a Raiffeisen elemzői.

Alulteljesítő GDP

A héten közzétette az utolsó negyedéves GDP adatokat a KSH. Az előzetes számok alapján a gazdaság csupán 1,6 százalékkal nőtt éves alapon, amely messze alulmúlta az előzetes piaci várakozásokat. A KSH elmondása alapján az ipar és az építőipar gyengén szerepelt, minden más azonban hozzájárult a növekedéshez.

A 2016-os év egészében mindezzel együtt 2 százalékos volt a növekedés, ez azonban így négyéves mélypont. A Raiffeisennél korábban 2,2 százalékos bővülést prognosztizáltak a tavalyi év egészére, jóllehet nem tartják kizártnak, hogy a részletes adatokkal együtt a KSH felfelé korrigálja az utolsó negyedévi számokat, úgy pedig akár kicsivel 2 százalékot is meghaladhatja a végleges mutató.

Az idei évet és a következő éveket illetően továbbra is optimisták a banknál, és nem változtattak az előrejelzéseiken. Idénre 3,2 százalékot, jövőre 3,4 százalékot várnak.

Felülteljesítő infláció

Az előzetes GDP-vel együtt megjelent a januári infláció is, amely viszont jóval a várt feletti lett. Éves alapon 2,3 százalékkal drágultak az árak, miközben a piac körülbelül 1,9-2 százalékot várt és mi is 1,9 százalékot prognosztizáltunk. A vártnál nagyobb emelkedés a részletek alapján egyértelműen az élelmiszerek jelentős drágulásának volt betudható, ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a célzott élelmiszer-áfa csökkentések sokkal kisebb, vagy majdnem, hogy semmilyen mértékben sem érvényesültek a végleges kiskereskedelmi árakban, szemben a várakozásainkkal.

Ami ebből persze a piacoknak fontos, hogy az évet így 0,4 százalékponttal feljebb kezdjük, így pedig még idén megközelíthetjük a jegybanki inflációs tolerancia sáv 4%-os felső értékét, amelyet egyesek a szigorítás mielőbbi megkezdésének feltételeként aposztrofálnak.

A Raiffeisen előrejelzései is emelkednek ezáltal természetesen, de nem olyan mértékben, amellyel 4 százalékos, vagy éppen a feletti éven belüli adatokat látnának az előrejelzési horizonton, így véleményük szerint az egyébként erről szóló várakozások hirtelen felerősödése nem feltétlenül indokolt. Továbbra is az várható hogy a jegybank csak az EKB szigorításai után kezd hasonló politikába, ami azt jelenti, hogy legkorábban csak 2018 második felében, vagy annak végén, de még az is lehet, hogy inkább csak 2019 elején lesznek az első kamatemelések.

A jegybank az adatok után jelezte is, hogy ők nem látnak semmi különöset az alapvető folyamatokat illetően az eddigiekhez képest – mindezzel azt erősítve, hogy a gyorsabb jegybanki alkalmazkodással kapcsolatos várakozások túlfűtöttek.

Ami érdekes, hogy mindennek a kommunikációnak egyelőre semmi jelét nem tapasztalni, hiszen a forint kicsit erősödött a héten az euróval szemben, igaz az árfolyam olyan sokat nem mozdult el.

Határozottabb kommunikáció?

A hozamok a hosszabb állampapírok esetében kicsit emelkedtek – a 3-5 éves szegmensben többet, a 10 éves esetében csak pár bázispontot. A CDS-ek csökkentek – az 5 éves dolláros lejárat 5 bázisponttal 115 bázispontra csökkent.

Összességében tehát a magasabb inflációnak megfelelő reakciókat látni, de azok is csupán nagyon visszafogott mértékűek. Amennyiben a jegybankot zavarja, hogy a forint tartósan 308 körül és nem 310 felett áll, úgy a korai kamatemelés körüli túlfűtött várakozások enyhítése céljából még határozottabb kommunikációt folytathat, illetve újabb likviditást növelő lépésekkel próbálhatja meg a megfelelő irányba terelni az árfolyam alakulását.

Jövő héten csupán béradatok lesznek; a bruttó bérek éves alapon a Raiffeisen várakozásai szerint 7,5 százalékkal nőhettek decemberben. S&P-től pénteken nem várnak semmit a bank elemzői.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Meglepőek a német gazdaság teljesítménymutatói »