Nem sok esélyt hagyunk az ózonpajzsnak

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Új kutatások szerint Földünk ózonvédő pajzsának helyreállása akár évtizedeket csúszhat, ha a festékeltávolítókban használt vegyi anyagok kibocsátását nem fékezzük meg - áll a The Guardian cikkében.

Nincs benne a montreali egyezményben

A vegyi anyagok atmoszférikus szintje az elmúlt évtizedben megduplázódott, és felhasználásukat nem korlátozza a montreali egyezmény, amely sikeresen kitiltotta a CFC-ket, vagyis az olyan gázokat, amik az állandósult ózonlyuk kialakulásáért felelősek.

Az ózonréteget károsító vegyületeket diklórmetánnak nevezik, és ipari oldószerként, aeroszol permetezők hajtóanyagaként és a poliuretán habok habosítójaként alkalmazzák. Kevesen tudják honnan szivárog, vagy miért emelkedett ilyen gyorsan a kibocsátás.

Ez véd minket a káros sugárzástól

Az ózon csökkenését az 1980-as években fedezték fel, és a legnagyobb mértékben az Antarktisz felett ritkult meg.

„Fontos emlékeznünk, hogy az ózonlebontás globális jelenség, és míg a legkritikusabb értéket több mint egy évtizede mérték, a környezetvédelmi probléma még mindig fennáll, és a helyreállásig vezető út várhatóan hosszú és rögös lesz” – mondta Ryan Hossaini, a Lancaster Egyetemről.

„Az ózonpajzs véd minket az olyan mértékű UV sugárzástól, amely már káros lenne az emberi, állati és növényi egészségre.”

Gyors előnyök

Egy új kutatás szerint a diklórmetán szintje a légkörben 2004 és 2014 között évente 8 százalékkal emelkedett. A tudósok ezután kifinomult számítógépes modelleket alkalmaztak annak megállapítására, hogy ha ez folytatódik, az akár az ózonlyuk regenerálódásának 30 éves csúszásába is kerülhet, tehát 2090-re fog helyre jönni.

A vegyi anyagokat nem vették fel az 1987-es montreali egyezménybe, mert viszonylag gyorsan, általában 6 hónapon belül lebomlanak a légkörben. Ezzel szemben a CFC-k akár évtizedekig vagy évszázadokig sem bomlanak le.

A diklórmentán rövid élettartama azonban azt jelenti, hogy a kibocsátás csökkentésére irányuló fellépés gyors előnyökkel járna.

„Ha olyan irányelveket alkotnának, amelyek korlátoznák a termelés, akkor ez a gáz viszonylag gyorsan kitisztulna a légkörből” – mondta Hossaini.

Helyre fog jönni?

A kutatók szerint, ha a légkörben lévő diklórmetánt a mai szinten tartják, akkor az ózonréteg helyreállása csupán öt évvel tolódna el. A 2012-14-es időszakban emelkedő kibocsátás volt tapasztalható, és ha a növekedés üteme nagyon magas, az ózonréteg helyreállása még tovább csúszhat.

Forrás: pixabay

Hosseini szerint ez a szélsőséges eset nem valószínű: „a kutatásaink szerint az ózonlyuk helyre fog jönni”.

„Bármi is legyen is ennek a gáznak a forrása, most kell úgy cselekednünk, hogy megállítsuk a légkörbe való felszabadulását, annak érdekében, hogy megóvjuk az eddigi munkát, amely számos életet mentett meg” – mondta Grant Allen, a Manchester Egyetem légkörfizikusa.

„A montreali egyezmény nagyon hatékonynak bizonyult az ózonréteget károsító anyagok kibocsátásának csökkentésében. Biztos vagyok benne, hogy a mostani fenyegetést is komolyan foglyák venni, és beveszik az egyezménybe a diklórmetánt az ózonréteg további károsodásának megelőzésének érdekében” – mondta Jonathan Shanklin.

Klór a légkörben?

Vannak más, rövid életű gázok, melyek klórt tartalmaznak, ami elpusztítja az ózont, viszont a légkörben kevés mérés történik.

„Sajnos nincsenek ezekről hosszú távú adatok, csak szórványosak, de ezek azt mutatják, hogy a légkör potenciális klórforrás lehet” – mondta Hossaini, hozzátéve, hogy további kutatásra van szükség.

„Az új eredmények az ózonréteget lebontó gázok hosszú távú megfigyeléseinek kritikus fontosságát és a montreali egyezmény kiterjesztését hangsúlyozzák az ózonréteggel kapcsolatos új veszélyek enyhítése érdekében” – mondta Anna Jones, a BAS egyik tudósa.

Összességében a montreali egyezmény nagyon sikeresnek tekinthető az ózonveszteség csökkentésében. Becslések szerint az egyezmény nélkül az antarktiszi ózonlyuk 2013-ban 40 százalékkal lett volna nagyobb. A tudósok 2014-ben még négy CFC-t fedeztek fel, amelyek hozzájárultak az ózonréteg megnagyobbodásához.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Gigaösszeg éghajlatváltozás elleni küzdelemre »

4IG 930 (0,11 ) AKKO Invest 446 (-0,89 ) APPENINN 400 (1,14 ) AutoWallis 111 (1,83 ) BIF 309 (-0,32 ) CIGPANNONIA 221 (1,15 ) CSEPEL 588 (3,16 ) CyBERG 1560 (-5,45 ) EHEP 8400 (-5,08 ) ELMU 34400 (0,58 ) EMASZ 31200 (-0,64 ) ENEFI 438 (4,29 ) ESTMEDIA 149 (3,33 ) FORRAS/OE 1660 (19,42 ) FUTURAQUA 112 (-4,44 ) GSPARK 5000 (0,40 ) KULCSSOFT 1700 (19,72 ) MASTERPLAST 744 (0,54 ) MOL 2974 (1,85 ) MTELEKOM 442 (0,34 ) NORDTELEKOM 50 (-5,47 ) NUTEX 54 (-2,86 ) OPUS 294 (-1,93 ) OTP 14280 (0,92 ) OTT1 256 (0,59 ) RICHTER 5950 (0,34 ) SET Group 122 (-3,79 ) TAKAREK 560 (-1,06 ) WABERERS 1235 (-0,80 ) ZWACK 17600 (0,28 )