OECD: kisebb növekedésre tippelnek

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

Az OECD a 2008-2009. évi pénzügyi válság óta legalacsonyabb szintre rontotta a világgazdaság idei növekedésével kapcsolatos korábbi előrejelzését a kereskedelmi konfliktusok számának növekedése, és a feltörekvő piacok bizonytalansága miatt.

A jelentés Magyarországgal külön nem foglalkozik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön közölt legújabb előrejelzésében az idei évre 2,9 százalékos gazdasági növekedést vár a májusban becsült 3,2 százalék helyett. A jövő évi GDP-növekedési előrejelzését 3,4 százalékról 3 százalékra fogta vissza az OECD. Tavaly a gazdasági növekedés 3,6 százalékos volt a világon. Az euróövezet idei gazdasági növekedésével kapcsolatos becslését minimálisan, 1,2 százalékról 1,1 százalékra, a jövő évit már jelentősebben, 1,4 százalékról 1 százalékra rontotta.

Tavaly az euróövezet GDP-je 1,9 százalékkal nőtt. Németország gazdasági növekedése is lassul az OECD korábbi becsléséhez képest. Az idei várható növekedési rátát 0,7 százalékról 0,5 százalékra, a jövő évit pedig 1,2 százalékról 0,6 százalékra gyengítette. A brit gazdaság idei növekedésére vonatkozó becslését az OECD 1,2 százalékról 1 százalékra, a jövő évit 1 százalékról 0,9 százalékra változtatta. Abban az esetben, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépne ki az EU-ból a gazdaság teljesítménye 2 százalékkal lenne kisebb, mint egy rendezett távozás esetén 2020-2021-ben - jegyezték meg a jelentés összeállítói.

Az Egyesült Államok gazdasági növekedése a tavalyi 2,9 százalékról idén 2,4 százalékra, jövőre 2 százalékra lassul. Májusban az OECD 2019-re magasabb, 2,8 százalékos, jövőre szintén nagyobb, 2,3 százalékos amerikai gazdasági növekedést várt. Kínában is mérséklődik a GDP-növekedés, és kisebb lehet a májusban becsültnél a tavalyi 6,6 százalék bővülés után. Az OECD az idei becsült GDP-növekedést 6,2 százalékról 6,1 százalékra, a jövő évit 6 százalékról 5,7 százalékra változtatta.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Varga Mihály: a felzárkózás kulcsa 2 százalék »