Öntik a bankok a hiteleket, és nem állnak le

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A vállalati hitelállomány 10 százalékkal növekedett 2017-ben, ezzel a régió legnagyobb növekedését érte el a hazai bankszektor. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek 12 százalékkal nőttek éves összevetésben. A Piaci Hitelprogram keretében nyújtott hitelek a vállalásokat tekintve 250 százalékra teljesültek - mondta el Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a Hitelezési folyamatok című elemzés bemutatóján.

Élénkülő kereslet

2017 negyedik negyedévében folytatódott a vállalati hitelezés dinamikus bővülése, így éves összevetésben 10,4 százalékkal emelkedett a vállalati hitelállomány.

A negyedik negyedévben a tranzakciók egyenlege az előző negyedévhez hasonlóan magas volt, összesen 184 milliárd forintot tett ki, 2017-ben a teljes vállalati hitelállomány bővülése több mint kétszerese volt a megelőző évinek. Az új szerződéskötések volumene 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az átlagos hitelösszegekben is emelkedés volt tapasztalható.

Mind a nagyvállalati, mind a kkv-szegmensben erősödött a hitelek iránti kereslet, a hitelfeltételek mindkét vállalati méretkategóriában enyhültek - hívta fel a figyelmet Nagy Tamás.

A feltételek enyhülését elsősorban a banki versenyhelyzet fokozódása okozta. Ez a vállalati hitelek esetében csökkenő kamatfelárakat eredményezett. A bankok fél évre előretekintve is e folyamatok fennmaradására számítanak, különösen a hosszú lejáratú hitelek esetében. 2017-ben a régióban a kamatfelárak általános csökkenése mellett mindenhol növekedett a vállalati hitelállomány, bár a hazainál kisebb mértékben.

Bejött a hitelprogram

Az MNB Piaci Hitelprogramjában részt vevő bankok 2017-re vállalták, hogy közel 230 milliárd forinttal növelik kkv-hitelezésüket. A vállalását minden bank teljesítette, ennek eredményeként szektorszinten az egy évvel korábbit is meghaladó, mintegy 250 százalékos teljesítés alakult ki. A bankok vállalásaikat az idei évre is teljes egészében fenntartották, ami a kkv-hitelezés további kedvező alakulását vetíti előre.

Vállalását önkéntes alapon egyetlen hitelintézet sem kívánta csökkenteni a 2018-as évre, így a kkv-hitelállomány mintegy 6 százalékának megfelelő összegű vállalás következtében a kkv-hitelezés növekedése az MNB által a fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek ítélt 5–10 százalék közötti sávban stabilizálódhat.

Visszafogott háztartások?

A háztartási hitelek szerényebben, 2,7 százalékkal bővültek éves alapon, de az új hitelszerződések volumene 41 százalékkal nőtt. 2017-ben az új lakáshitelek kihelyezése 39 százalékkal, míg a személyi kölcsönöké 47 százalékkal emelkedett.

A bankok tovább enyhítettek a fogyasztási hitelek feltételein, és előretekintve is lazítást helyeztek kilátásba mind a lakáscélú, mind a fogyasztási célú hitelek esetében.

Továbbra is hozzájárul a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a lakáshitel-kereslethez. 2017 negyedik negyedévében az új kibocsátású lakáshitel-volumen 16 százaléka volt a csok-hoz köthető.

Nagy Tamás elmondta, hogy a lakáscélú új forinthitelek átlagos teljes hitelköltsége valamennyi fix kamatozású hitel esetében csökkent, míg a felárak esetében elsősorban az 1-5 év közötti kamatperiódusú lakáscélú hiteleknél mérséklődést lehetett tapasztalni.

A várakozások szerint a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékek (MFL) hozzájárulhatnak mind a rögzített kamatozású hitelek térnyeréséhez, mind a felárak csökkenéséhez a verseny élénkülésén keresztül. A negyedik negyedévben a kihelyezett lakáshitelek 13 százaléka MFL hitel volt, a fix kamatozáson belül arányuk pedig már 23 százalékot tett ki. Az utolsó negyedéven belül az MFL termékek egyre erőteljesebb felfutása volt megfigyelhető: 2017 decemberében már mintegy 40 százalékos arányt értek el e hitelek - hívta fel a figyelmet Nagy.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Maradhat a 15 ezres PIN határ a bankkártyákon »