Óriási fizetési különbségek Angliában

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Több pontból álló intézkedési programot ismertet a jövő héten a brit kormány az alkalmazotti átlagbéreket kirívó mértékben meghaladó vállalatvezetői fizetések ellen.

Láthatóak lesznek a különbségek

A BBC kormányforrásokat idéző vasárnapi értesülése szerint az összeállított intézkedéscsomag kötelezné a brit vállalatokat arra, hogy közzétegyék a cégvezetők és az alkalmazottak javadalmazása közötti különbséget. A kormány kötelezővé kívánja tenni azt is, hogy az igazgatók fizetését megállapító vállalati testületekben az alkalmazotti gárda képviselői is kapjanak helyet, a részvényesek pedig akár vétót is emelhetnének az adott vállalat vezetőinek megítélt javadalmazás ellen.

Theresa May brit miniszterelnök nemrégiben maga is "irracionálisnak és egészségtelennek" minősítette az alkalmazotti és a vállalatvezetői fizetések közötti egyre növekvő különbséget, és a kiugróan magas igazgatói jövedelmek korlátozását helyezte kilátásba, bár ennek módjáról a brit kormány hivatalosan eddig nem közölt részleteket.

A cégeknél jelentősek a különbségek

A nagyvállalatokon belüli rendkívüli bérkülönbségeket a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) is kiemelte ősszel rendezett idei éves kongresszusán. A konferenciára összeállított jelentésében a TUC kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői tavaly átlagosan 3,4 millió fontot (1,3 milliárd forintot) kerestek, 123-szor többet a brit alkalmazotti átlagbérnél, de például Sir Martin Sorrell, a világ legnagyobb reklámcége, a WPP vezérigazgatója 70 millió fontot vihetett haza; ez az alkalmazotti átlagjövedelem 2500-szorosa.

A FTSE-100-as vállalatok vezetőinek teljes javadalmazása átlagosan 47 százalékkal, az alkalmazotti átlagbér viszont csak 7 százalékkal nőtt 2010 és 2015 között a TUC adatai szerint. A társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő nagy-britanniai székhelyű kampányszervezet, az Oxfam legutóbbi kimutatása szerint a britek leggazdagabb 10 százalékáé a nemzetgazdasági szintű magánvagyontömeg 54 százaléka, ezen belül a felső 1 százaléké az összvagyon 23 százaléka.

Brutálisak a különbségek

A britek legszegényebb 20 százaléka viszont országos átlagban a magánvagyon 0,8 százalékán osztozik. Az Oxfam számításai szerint ez azt jelenti, hogy a legtehetősebb 634 ezer brit összvagyona több mint a hússzorosa a legszegényebb 13 millióénak.

A szervezet szakértői szerint e végletes vagyonmegoszlási különbségek még a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredményét is befolyásolhatták, ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség miatt sokan úgy érzik, hogy nincs érdemi beleszólásuk a társadalmi folyamatokba, és nem tudják kihasználni a gazdasági lehetőségeket sem.

Az Oxfam szerint a referendumon ez is a felszínre kerülhetett, és sokan a népszavazásban láthatták az alkalmat, hogy a változásra voksoljanak. A brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson országos átlagban szűk többséggel, 51,9 százalékkal a kilépésre szavazók győztek.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Gyakorlatilag megszűnt az autógyártás áprilisban »

4IG 700 (-0,57 ) AKKO Invest 470 (5,86 ) ALTEO 780 (-0,51 ) ANY 1230 (0,82 ) APPENINN 378 (-0,13 ) AutoWallis 78 (-1,14 ) CIGPANNONIA 186 (-1,59 ) CSEPEL 316 (-1,25 ) DELTA 103 (-1,35 ) Duna House A 3260 (4,49 ) EHEP 3350 (-1,47 ) ENEFI 345 (0,88 ) FORRAS/OE 1180 (-1,67 ) FORRAS/T 1560 (4,00 ) FUTURAQUA 76 (0,94 ) GSPARK 3560 (-0,56 ) KULCSSOFT 1670 (1,83 ) MASTERPLAST 626 (-0,63 ) MOL 2012 (5,01 ) MTELEKOM 395 (-0,38 ) NORDTELEKOM 31 (-1,29 ) NUTEX 30 (-0,50 ) OPUS 282 (3,30 ) ORMESTER 11750 (-3,29 ) OTP 11390 (5,46 ) OTT1 210 (-4,12 ) PANNERGY 650 (3,17 ) RICHTER 6770 (1,80 ) SET Group 70 (-0,99 ) TAKAREK 536 (1,52 ) WABERERS 862 (6,42 )