Robbanás előtt a diákszállók piaca Budapesten

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A londoni ingatlanárak még a magyar fővároshoz képest is kiemelkedő ütemben emelkedtek az utóbbi évtizedekben, ami rendkívüli terhet jelent a diákoknak. Ennek következtében óriásit robbant az ún. "Kifejezett Célra Épített Hallgatói Lakóhelyek" (PBSA) piaca is, ahol csak az utóbbi két évben 8,2 milliárd font forrást fektettek be, ez azonban a diákok lakhatási nehézségeire csak részleges megoldást jelentett. A városvezetés a problémát felismerve lépéseket tett a diákszállások megfizethetőségének fenntartása érdekében. Ódor Dániel, a nemrég a világ legrangosabb ingatlanszervezetének (RICS) tagjai közé megválasztott jogász szerint hamarosan Budapesten is bekövetkezhet a londonihoz hasonló magánkollégiumi robbanás, a jelenlegi piaci helyzet ugyanis sok tekintetben hasonlóságot mutat a korábbi londoni állapotokhoz.

A Taylor Wessing ügyvédi iroda londoni központjának elemzése alapján 2016-ban 3,1 milliárd fontot költöttek az Egyesült Királyságban a diákszállók fejlesztéseire, ami ugyan a két évvel ezelőtti piaci robbanástól (5,1 milliárd font) elmarad, de a megelőző ötéves periódus átlageredményét így is meghaladja.

A londoni önkormányzat által 2016 márciusában kiadott Kiegészítő Tervezési Iránymutatás (SPG) irányelveinek értelmében minden új fejlesztésnek garantálnia kell, hogy bizonyos számú férőhelyet az adott évre központilag meghatározott, megfizethető áron biztosít a kevésbé tehetős hallgatók számára. 

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

„Az Egyesült Királyság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy – a Brexit ellenére – a külföldi diákok részére továbbra is vonzó alternatíva maradjon. A kimondottan magas ingatlanpiaci árak és költségek azonban rontják a diákszállások építésére irányuló befektetések megtérülési esélyeit. Az SPG bevezetésével London Önkormányzatának célja a diákok számára megfizethető lakhatás biztosítása volt úgy, hogy eközben az építési befektetések szintje se essen vissza a megtérülés bizonytalansága miatt” – mondta Ódor Dániel, a Taylor Wessing ügyvédi iroda jogásza.

„Az SPG ennek érdekében több, a befektetők számára kedvező rendelkezést is tartalmaz: például rugalmasan kezeli, hogy az egyes körzetekben hány megfizethető férőhely biztosítása elvárt, valamint lehetővé teszi, hogy az üzemeltetők az oktatási szünetek alatt egyéb célokra is hasznosítsák az ingatlant” – tette hozzá Ódor.

Erősödő árverseny – előnyben a mikro szállások

A fejlesztések profitabilitásának bizonytalanságai miatt a fejlesztők egyre többször alternatív lehetőségek felé fordulnak. A diákszállók építésére szakosodott cégek ezért egyre élesebb versennyel találják szemben magukat már a kiszemelt ingatlan megvásárlásakor is.

„A befektetők egyre erősebb árversennyel találkoznak az olyan fejlesztők személyében, akik vagy eleve kiadásra tervezett épületeket, vagy ún. mikro megélhetési szállásokat alakítanak ki. A piaci és szabályozási környezet alakulásától függően így az erre összpontosító cégek hosszabbtávon akár életképesebbeknek is bizonyulhatnak a diákszállókra szakosodott versenytársaikhoz képest” – tette hozzá Ódor Dániel

Magyarországon is robbanás jöhet

A jelenlegi londoni helyzetben tehát rövidtávon egyre inkább dominálnak az eleve bérleti , vagy mikro-lakhatási céllal épített ingatlanok. A budapesti ingatlanpiac azonban ebből a szempontból még egy jóval korábbi fázisban jár: a diákok számára messze nincs elegendő számú államilag biztosított kollégiumi férőhely, ugyanakkor az ingatlan- és albérletárak dinamikus növekedése miatt a lakhatásuk egyéb alternatív beruházásokon keresztül sem biztosított.

A piaci igény a különféle vagyoni helyzetben lévő rétegeket (az állami kollégiumokban helyhez nem jutó, de a lakásbérleti díjakat megfizetni képtelen hazai diákok, tőkeerősebb külföldi hallgatók) megcélzó magánkollégiumok létesítésére tehát adott, a szükséges befektetés-ösztönző törvényi szabályozás azonban még várat magára: 

„Habár a londoni helyzetben a szabályozottság magas foka akár elrettentően is hathat a befektetőkre, Magyarországon egyelőre az egyik oka a magánkollégiumi piaci robbanás elmaradásának éppen az alulszabályozottság. Nincs külön „magánkollégium” jogintézmény, a beruházók alapvetően a szálláshely-szolgáltatás és a bérlemény között választhatnak üzleti stratégiájuk megalkotásakor. A bérlakáspiac jogi szabályozása is elavult: alapvetően még mindig az 1993-as lakástörvény az irányadó, ami még az önkormányzati bérlakásokra lett kitalálva” – mondta Ódor Dániel.

Hozzátette: „Ez azonban nagyon hamar átfordulhat, hiszen a piaci igények kiaknázása és a diákok lakhatási helyzetének javítása az állam, az önkormányzatok és az üzleti szféra számára is vonzó lehetőség.”

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Évek óta erre vár az ingatlanpiac »