Sikeres a magyar gazdaság?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 1 perc

A miniszterelnök szerint a magyar gazdaság a magyar modell miatt sikeres. Zsiday Viktor megnézte, hogy valóban sikeres-e és ha igen, akkor a magyar modell segít-e. Egy gazdaság teljesítményét nem lehet abszolút mértékben megítélni, mindig függ a környezettől. Egy válsághelyzetben már az is hatalmas teljesítmény, ha nem zsugorodik a hazai gazdaság, amikor pedig mindenki nő, akkor nem az az eredmény, ha nálunk is van növekedés, hanem az az érdekes, ha nálunk sokkal magasabb vagy alacsonyabb, mint máshol - áll az Alapblog elemzésében.

Utolsó előttiek

Ha összehasonlítjuk a régiós országok egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP növekedését 2010 és 2016 között, akkor a következő számokat kapjuk:

Szlovákia 22%
Magyarország 24%
Csehország 25%
Bulgária 28%
Lengyelország 32%
Románia 38%

Úgy vagyunk utolsó előttiek e rangsorban, hogy egy főre jutóan a legtöbb EU-támogatást Magyarország kapta – tehát valójában a magyar gazdaság ebben az időszakban a leggyengébb teljesítményt nyújtotta a régióban - írja elemzésében Zsiday Viktor. Ez erősen arra utal, hogy a magyar modellnek semmilyen hozzáadott értéke nincs a standard, ortodox gazdasági modellekhez képest, sőt azok között a gyengébbek között van.

Ezek az évek egyfajta kegyelmi állapotot jelentettek a KEU-régió gazdaságaiban: Európa felszívta a fölös munkaerejüket a válságban, így nem omlottak össze az ellátórendszerek, mivel nem nőtt az egekbe a munkanélküliség, a munkanélkülieket (és a politikailag elégedetleneket) exportáltuk.

Gazdasági migránsaik hazautalásai fenntartották a belső fogyasztást a nehéz években, most pedig az emiatt kialakult munkaerőhiány miatt létrejött egy nagyon erős bérkonvergencia, ami hatalmas lökést ad mindenhol a hazai béreknek, egyben belső fogyasztási boomot eredményez.

Pár év, és minden kiderül

Ilyen kedvező környezet nagyon régen nem volt a régióban és addig tarthat, amíg elérjük a portugál–görög átlagos bérköltségeket, amikorra elveszik az olcsó bérekből/árakból adódó versenyelőnyünk, s amikor ez megtörténik, akkorra kábé elfogy az EU-s pénz is, és kiderül, hogy mire képes a hazai gazdaság saját lábán állva (nagyjából 2020-22 között valamikor).

De ezt a hét évet akár az előző hét évvel is összevethetjük: 2003-10 között 39%-ot nőtt a magyar gazdaság, úgy hogy abban benne volt a 2008-9-es válság is. Akkor nem voltak EU-s pénzek, volt viszont helyette abnormális költségvetési költekezés/eladósodás és lakossági svájci frank hitel mánia, tehát a két időszak összevethető, mindkettőt külső pénzek okozta hátszél segítette.

Az elmúlt 7 év növekedése ezek fényében sem kiemelkedő, és igencsak megkérdőjelezhető, hogy az EU-támogatások nélkül mekkora növekedés lett volna.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Magyarországra gyorsabb gazdasági növekedés vár »

4IG 924 (0,98 ) AKKO Invest 448 (0,45 ) APPENINN 394 (-3,08 ) AutoWallis 108 (-1,82 ) BIF 307 (-0,32 ) CIGPANNONIA 218 (-0,91 ) CSEPEL 570 (-1,38 ) EHEP 8700 (4,19 ) ELMU 34200 (-0,58 ) EMASZ 31400 (0,64 ) ENEFI 423 (0,24 ) ESTMEDIA 146 (4,57 ) FORRAS/OE 1390 (-2,11 ) FUTURAQUA 114 (1,97 ) GSPARK 4890 (-2,00 ) KULCSSOFT 1400 (12,00 ) MOL 2946 (-2,00 ) MTELEKOM 437 (-0,57 ) NORDTELEKOM 55 (-4,51 ) NUTEX 57 (-7,42 ) OPUS 299 (-1,58 ) ORMESTER 7450 (3,47 ) OTP 14000 (-1,06 ) OTT1 257 (-2,84 ) RICHTER 5930 (0,59 ) SET Group 128 (3,23 ) TAKAREK 556 (-1,77 ) WABERERS 1225 (-2,00 )