Sikeres a magyar gazdaság?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 1 perc

A miniszterelnök szerint a magyar gazdaság a magyar modell miatt sikeres. Zsiday Viktor megnézte, hogy valóban sikeres-e és ha igen, akkor a magyar modell segít-e. Egy gazdaság teljesítményét nem lehet abszolút mértékben megítélni, mindig függ a környezettől. Egy válsághelyzetben már az is hatalmas teljesítmény, ha nem zsugorodik a hazai gazdaság, amikor pedig mindenki nő, akkor nem az az eredmény, ha nálunk is van növekedés, hanem az az érdekes, ha nálunk sokkal magasabb vagy alacsonyabb, mint máshol - áll az Alapblog elemzésében.

Utolsó előttiek

Ha összehasonlítjuk a régiós országok egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP növekedését 2010 és 2016 között, akkor a következő számokat kapjuk:

Szlovákia 22%
Magyarország 24%
Csehország 25%
Bulgária 28%
Lengyelország 32%
Románia 38%

Úgy vagyunk utolsó előttiek e rangsorban, hogy egy főre jutóan a legtöbb EU-támogatást Magyarország kapta – tehát valójában a magyar gazdaság ebben az időszakban a leggyengébb teljesítményt nyújtotta a régióban - írja elemzésében Zsiday Viktor. Ez erősen arra utal, hogy a magyar modellnek semmilyen hozzáadott értéke nincs a standard, ortodox gazdasági modellekhez képest, sőt azok között a gyengébbek között van.

Ezek az évek egyfajta kegyelmi állapotot jelentettek a KEU-régió gazdaságaiban: Európa felszívta a fölös munkaerejüket a válságban, így nem omlottak össze az ellátórendszerek, mivel nem nőtt az egekbe a munkanélküliség, a munkanélkülieket (és a politikailag elégedetleneket) exportáltuk.

Gazdasági migránsaik hazautalásai fenntartották a belső fogyasztást a nehéz években, most pedig az emiatt kialakult munkaerőhiány miatt létrejött egy nagyon erős bérkonvergencia, ami hatalmas lökést ad mindenhol a hazai béreknek, egyben belső fogyasztási boomot eredményez.

Pár év, és minden kiderül

Ilyen kedvező környezet nagyon régen nem volt a régióban és addig tarthat, amíg elérjük a portugál–görög átlagos bérköltségeket, amikorra elveszik az olcsó bérekből/árakból adódó versenyelőnyünk, s amikor ez megtörténik, akkorra kábé elfogy az EU-s pénz is, és kiderül, hogy mire képes a hazai gazdaság saját lábán állva (nagyjából 2020-22 között valamikor).

De ezt a hét évet akár az előző hét évvel is összevethetjük: 2003-10 között 39%-ot nőtt a magyar gazdaság, úgy hogy abban benne volt a 2008-9-es válság is. Akkor nem voltak EU-s pénzek, volt viszont helyette abnormális költségvetési költekezés/eladósodás és lakossági svájci frank hitel mánia, tehát a két időszak összevethető, mindkettőt külső pénzek okozta hátszél segítette.

Az elmúlt 7 év növekedése ezek fényében sem kiemelkedő, és igencsak megkérdőjelezhető, hogy az EU-támogatások nélkül mekkora növekedés lett volna.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Burús jövőt lát a gazdaság előtt a horvát jegybank »