Stabilitás és beruházás beruházás hátán

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A magyar gazdaság növekedésének alapvető feltétele a beruházások növelése, ám ehhez stabil szabályozási környezetre lenne szükség - mondta Simor András jegybankelnök szombaton Egerben.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen kijelentette: hagyni kellene a bankokat, hogy nyereséget termeljenek és így váljanak érdekeltté a hitelezés bővítésében. Szintén fontos feltétele lenne a növekedésnek aktív munkaerő-piaci programok indítása, a kutatás-fejlesztés, illetve a szakképzés erősítése - tette hozzá.

Az MNB elnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország növekedése a 90-es évek második felében és a 2000-es évek elején meghaladta mind az unió, mind a visegrádi országok átlagát, ám mára mindkettőtől elmarad. Miközben más, hasonló adottságú országoknál már látható a trend változása, Magyarországon nincs fordulat.

Ugyanakkor az elmúlt években a gazdaság motorja kizárólag az export volt, miközben folyamatosan csökkentek a beruházások, apadt a belső fogyasztás és emelkedett a munkanélküliség - hangsúlyozta Simor András.

Ugyancsak negatív hatást gyakorolt a növekedésre a felhalmozódott adósság, illetve az, hogy 2009 óta nincs nettó tőkebeáramlás. Ezt tetézi, hogy drasztikusan visszaesett a banki hitelezés és 2015 előtt nem is várható ennek bővülése. Vagyis a magyar gazdaság gondjai elsősorban nem ciklikusak, azaz időszakos jellegűek, hanem strukturálisak, ezek kezeléséhez kormányzati eszközökre van szükség - tette hozzá a szakember.

A monetáris politika a ciklikus problémákra tud befolyást gyakorolni, elsősorban azzal tudja segíteni a jelenlegi helyzet megváltoztatását, hogy kiszámítható döntéseket hoz a Monetáris Tanács - tette hozzá Simor András.

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vezetője a konferencián úgy vélekedett: az unióban tervezett bankunió ugyan jó dolog, ám Magyarországnak egyelőre nem érdeke, hogy részt vegyen benne. Ehelyett a saját felügyeleti rendszerét kell erősítenie. Hosszú távon azt is végig kell gondolni, hogy a PSZÁF-nak és a Magyar Nemzeti Banknak együtt vagy külön kell működnie.

Emlékeztetett arra, hogy az uniós elképzelést a bankunióról, az egységes bankfelügyelet, betétbiztosítás és bankszanálási rendszer kiépítését az hívta életre, hogy a tagállamok és a bankok összefonódása révén a pénzintézetek és az államok egymást fertőzték, miközben a nemzeti felügyeletek elfogultak a saját bankjaikkal szemben.

Ez vezetett a többi között a spanyol, vagy az olasz bankok válságához, amely csak úgy kezelhető, ha a pénzintézetek nem az államokon keresztül, hanem közvetlenül kapnak segítséget az Európai Központi Banktól (EKB). Ehhez viszont az EKB közvetlen ellenőrzési lehetőségének megteremtése szükséges - mondta Szász Károly.

Mindez viszont felveti annak veszélyét, hogy az európai válságkezelést szolgáló alapok erőforrásai az eurózónában koncentrálódnak. Ha a bankunió létrejönne, a 17 zóna tag könnyedén leszavazhatná a 10 egyéb valutát használó tagállamot. Ezért Magyarország számára is fontos, hogy megváltozzon a bankfelügyeleti hatóságra vonatkozó döntési mechanizmus - szögezte el a PSZÁF elnöke.

Mindebből szerinte az következik, hogy "az se jó, ha belépünk, de az sem jó ha kívül maradunk", ám egyelőre mégis a kívül maradás, az intézményrendszer megerősítése, a felzárkózás erősítése a járható út - mondta Szász Károly.

Domonkos László az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke arról szólt, hogy a Költségvetési Tanács egyik legfőbb feladata őrködni az államadósság felett. Ennek érdekében az ÁSZ évente ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek adósságát.

Mindez annál is inkább szükséges, mert 2006 és 2010 között 8.200 milliárd forinttal növekedett az államadósság, amihez 6.600 milliárd forintnyi kamat és járulékteher társul.

Vagyis nehéz helyzetbe került a magyar gazdaság, azaz alapvető gazdaságpolitikai prioritássá vált az államadósság csökkentése.

A számítások szerint 2013-ban az államadósságnak az államháztartáshoz viszonyított mértéke a 78 százalékos szint alatt marad, és alapvető cél az uniós túlzott deficit eljárás elkerülése - mondta az ÁSZ elnöke.

Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke végszavában úgy fogalmazott, hogy Magyarország továbbra is a magas kockázatú országok között szerepel, a válság utáni felzárkózásának esélyei leginkább Romániáéhoz és Bulgáriáéhoz hasonlíthatóak.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Szépen menetelt a jegybank az első félévben »