Szakemberhiány aggasztja a hazai cégvezetőket

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A magyar cégvezetők 89 százaléka bízik abban, hogy növelni tudja cége bevételeit, ezt ambiciózus tervekkel is támogatják. Az alapvető optimizmus mellett számos, a cégeket hátráltató akadályt is megneveztek, például a munkaerőhiányt vagy a vállalati terhek növekedését.

A PwC Magyarország munkatársai hetedik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A magyar kutatással párhuzamosan a PwC világszerte közel 1300 vállalatvezetővel készített interjút. A felmérésben 7 iparág szereplőit kérdezték meg. Az eredményeket Mekler Anita, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának cégtársa ismertette sajtótájékoztatón Budapesten.

Hogyan látják a jövőt?

A megkérdezett hazai vezérigazgatók fele tervez szervezeti növekedést és költségcsökkentést is a következő tizenkét hónapban, és minimálisan, de nőtt azok száma, akik vállalkozókkal vagy startupokkal terveznek együttműködést.

Az is figyelemreméltó, hogy a kiszervezés lehetőségével egyre kevesebben számolnak. A kiszervezés még a válság alatt vált a cégek egyik megoldásának a költségcsökkentés érdekében.

A bevételnövekedési várakozások mellett a magyar gazdaság megítélése nem változott számottevően, a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos optimizmus viszont még a tavalyihoz képest is fokozódott.

Merre fordulnak a vezetők?

A vezérigazgatók körében készített kutatásból kiderül, hogy a legfontosabb külpiac továbbra is Németország, idén már minden második hazai vállalatot érint ez a kötődés. A „dobogón” viszont helyet cserélt Románia és az Egyesült Államok (Románia előrelépett a második helyre). A legnagyobb terepvesztést Oroszország szenvedte el a magyar döntéshozók körében.

A Brexit körüli bizonytalanságok ellenére azonban az Egyesült Királyság szerepe nem csökkent sem itthon, sem a világban. Világszerte a megkérdezett vezérigazgatók válaszai alapján az USA visszaszerezte globális első helyét és meg is erősítette előnyét Kínával szemben.

Románia lassabb ütemű, de szintén folyamatos térnyerésének hajtóerői a földrajzi közelség mellett a magyar kisebbségen keresztüli könnyebb kapcsolatépítés lehet, valamint a piac mérete, ami duplája a hazainak.

Kockázatok között

A globális felmérésben a vállalatvezetők többsége a geopolitikai bizonytalanságokat, a kiberbiztonsági fenyegetéseget és a klímaváltozás jelentette kihívásokat nevezte meg legnagyobb kockázatként. Világszerte a veszélyforrások között a legnagyobb növekedést a terrorizmus és a klímaváltozás esetében látható, e két tényező súlya 20 százalékpontot emelkedett tavaly óta.

Ettől eltér a hazai felmérés eredménye: a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése állítják komoly kihívás elé a döntéshozókat. 

„Évek óta 50 százalék feletti azoknak a vezérigazgatóknak az aránya, akik növelni szeretnék munkavállalóik létszámát. Ezzel együtt pedig az egyik legnagyobb kihívás, hogy milyen HR-stratégiával és honnan tudják ezt megtenni.

A megkérdezett vezetők felismerték, hogy a sikeres toborzás alapfeltétele, hogy a szervezet maga vonzó legyen a munkavállalók szemében.

Ennek eredménye, hogy ma már a munkahely sok esetben egyfajta iskolaként készíti fel dolgozóit a jövőben megkövetelt rugalmasságra. A megkérdezettek 90 százaléka állította például, hogy az ún. soft skilleket, mint például csapatmunka, kommunikáció is fejleszteni kell a digitális készségek mellett”– hangsúlyozta Mekler Anita.

Korszerűtlen szakképzés

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, a felmérés szakmai partnere arról számolt be, hogy a cégek visszajelzései alapján legalább 200 ezer szakember hiányzik a munkaerőpiacról. Az idősödő korfa, a népesség csökkenése és a kivándorlás együtt okozta ezt a helyzetet.

Azt is problémának nevezte, hogy a hazai szakképzés nem elég korszerű, nem készíti fel a jövő munkavállalóit az élethosszig tartó tanulásra, ezért mindenképpen a szakképzés reformjában látja a megoldást. Az alapkészségek elsajátítása mellett a matematika, az informatika, a magyar nyelv és az angol nyelv óraszámának emelését nevezte fontosnak.

Óhajtott kormányzati prioritások
A 165 megkérdezett magyarországi vállalatvezető által a kormányzattól elvárt legfőbb prioritások között szintén fókuszba kerültek a munkavállalókkal kapcsolatos elemek. A vállalatvezetők üdvözölnék a képzett munkaerő rendelkezésre állását; a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszert; illetve a munkaerő egészségi állapotának biztosítását is.

Vezetői kihívások

A cégvezetők közel 60 százaléka mondta azt, hogy egyre növekvő nyomást tapasztal arra vonatkozóan, hogy minél rövidebb idő alatt kell elérni a kitűzött üzleti célokat. A személyes felelősség kapcsán szintén megfogalmazták aggályaikat: a megkérdezettek 37 százaléka érzi úgy, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a vállalat által elkövetett esetleges szabályszegések miatt.  

A vezetők arról is beszámoltak, hogy az egyre inkább digitalizálódó üzleti világban hogyan változtak mindennapjaik. A vezérigazgatók közel fele (48 százalék) mondta, hogy változott a munkarendje a három évvel korábbihoz képest. Közülük 77 százalék végez több feladatot digitálisan, 62 százalék többször dolgozik a munkahelyétől távol és 46 százalék mondta, hogy kevesebb utat bonyolít munka ügyben. 

A vállalatok életét felforgató tényezők

Markánsan megváltozott a vezérigazgatók véleménye, amikor a hirtelen bekövetkező, a piacot átalakító – azaz diszruptív – tényezőkről kérdezték őket. 2014-ben még az iparági szabályozás és az ügyfelek viselkedésének megváltozása tűnt a legkevésbé kiszámítható faktoroknak.

Mára már a többség a technológiai változásokat tartja a leginkább felforgatónak, és minden második vezérigazgató továbbra is tart a versenytársak számának hirtelen növekedésétől, illetve az elosztási csatornák vagy az ügyfelek viselkedésének változásától.

A davosi Világgazdasági Fórumon bemutatott globális felmérés eredményeit bemutató cikkünket itt találhatja.

Hirdetés
Kereskedés

A day trading, azaz napi kereskedés során a kereskedő napon belül vásárol és...

Szavazz!

Megfizethetetlen lesz Budapest?

Egymilliós négyzetméterárat prognosztizál a budapesti belváros lakáspiacán...

Megszenvedjük az olasz válságot?

Kudarcba fulladtak az olasz kormányalakítási kísérletek, szakértői kormány...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A brit kormány várakozása szerint októberre meglesz a teljes körű...

A brit kormány "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió...

Hirdetés
Csok

Csok: nem mindenhol nagy segítség

Megyénként és városonként hatalmas szórás: van, ahol a CSOK az ingatlan...

Kelet-Magyarországon fénykorát éli a CSOK

Budapesten a legkisebb a kedvezményt használók aránya.

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Kevés van belőlük, és egymástól lopkodják »

4IG 3500 (-1,69 ) ALTEO 680 (-2,16 ) ALTERA 795 (0,63 ) ANY 1410 (0,71 ) APPENINN 605 (-1,31 ) CIGPANNONIA 424 (0,95 ) CSEPEL 968 (2,98 ) Duna House A 4040 (1,51 ) EMASZ 25400 (0,79 ) ENEFI 192 (-1,54 ) ESTMEDIA 121 (1,68 ) FHB 571 (-2,39 ) FORRAS/OE 1080 (-2,70 ) FORRAS/T 1400 (7,69 ) FUTURAQUA 55 (-6,14 ) GSPARK 3400 (3,34 ) KONZUM 3190 (0,31 ) KULCSSOFT 1230 (1,65 ) MOL 2606 (0,46 ) MTELEKOM 414 (0,73 ) NORDTELEKOM 44 (1,40 ) NUTEX 40 (-6,98 ) OPUS 703 (-0,28 ) OTP 9850 (2,60 ) OTT1 286 (-0,35 ) PANNERGY 686 (0,88 ) PLOTINUS 5900 (-0,84 ) RABA 1365 (-1,44 ) RICHTER 5215 (0,19 ) SET Group 253 (1,20 )