Tisztul már a bankok hitelállománya

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A közép-kelet-európai régióban (KKE) a 2015-ös növekedés után, a régió felé irányuló fokozott befektetői érdeklődésnek és a magasabb banki aktivitásnak köszönhetően 2016-ban még tovább növekedett a nem teljesítő hitelportfóliók eladása. A Deloitte ötödik alkalommal adta ki a nem teljesítő banki hitelekről (non-performing loan, NPL) szóló elemzését, amelybe idén először a balti országok is bekerültek.

A mediterrán országokban pörög a piac

Bíró Balázs, a Deloitte portfóliókezelési-tanácsadási szolgáltatások közép-kelet-európai vezető partnere a cég csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 2016 a Brexit és az amerikai elnökválasztások ellenére is rekordévet jelentett az európai hitelpiacon, a volumen elérte a 172,7 milliárd eurót. Ebből a volumenből mintegy 103,3 milliárd euró már lezárt ügylet. A legnagyobb aktivitást Olaszországban, Spanyolországban és a közép-kelet-európai régióban tapasztalhatták a piaci szereplők.

Becsült adatok alapján Olaszországban 36 milliárd eurónyi, Spanyolországban 13 milliárd eurónyi lezárt ügylet lehetett 2016-ban. Írországban és az Egyesült Királyságban jóval kisebb volument mutatott a piac, hiszen ott már kitisztultak a banki mérlegek – mutatott rá Bíró Balázs.

Magyarország az élbolyban

A nem teljesítő hitelek állománya a közép-kelet-európai régióban 49 milliárd, a balti országokkal együtt összesen 51 milliárd eurót tett ki a Deloitte elemzése szerint. 2014 óta regionálisan csökkenő trend látható, amelynek fő motorja az elmúlt időszakban Magyarország és Szlovénia volt. Nálunk 31, délnyugati szomszédunknál 20 százalékkal csökkent az NPL-állomány. A 2016-os év hasonló, csökkenő trendet mutatott és a tranzakciók is ezt támasztják alá: a 2016-ban lezárt tranzakciók nominális értéke meghaladta a 4 milliárd eurót.

A nem teljesítő hitelek arányainak 2014-óta tartó csökkenő trendje tovább javult mind az északi, mind a déli országokban, a két terület közötti különbség azonban továbbra is fennmaradt: Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Észtországban, Lettországban és Litvániában 5-10 százalék között mozgott az NPL ráta, míg a déli államokban 10-22 százalék között. A nem teljesítő hitelráták Magyarországon és Szlovéniában javultak a legjelentősebben, előbbiben 3,7, utóbbiban 1,9 százalékponttal.

„Az NPL állományok további csökkenéséhez járulhat hozzá a következő években a hitelek átstrukturálása, ami eszköz lehet az életképes vállalatok és hosszú távon a fizetőképes egyének átmeneti likviditási gondjainak kezelésére és a fenntartható adósságtörlesztés elérésére.”

Sorra kerülnek a lakossági portfóliók

Ezzel kapcsolatban Bíró Balázs megjegyezte, hogy több kisebb bank is elhagyhatja Magyarországot a jövőben, ez azonban a teljes régióra jellemző trend. A bankok mérlegéből a rossz hitelek a vállalati szegmensben mára szinte teljesen eltűntek, most a lakossági jelzálog portfóliók következnek, 2018 végére a magyar bankrendszer megtisztulhat a nem teljesítő hitelektől. A Deloitte várakozása szerint a lakossági jelzálog portfóliók adhatnak lendületet a piacoknak a következő 1-2 évben.

A régiós NPL piac további élénkülését segíti a makrogazdasági környezet. A stabil gazdasági növekedés, a munkanélküliség csökkenése pozitív hatással volt a hitel-visszafizető képességre mind a lakossági, mind a vállalati adósok esetében. Az ingatlanpiaci fellendülés a befektetői aktivitást erősíti, hiszen a jövőben várható megtérülések is kedvezőbb képet mutatnak.

„A Deloitte várakozásai szerint 2017-ben is a tavalyihoz hasonló aktivitásra lehet számítani, mivel az NPL befektetők egyre magabiztosabbá válnak a régió sajátosságaival kapcsolatban, valamint a bankok továbbra is erős hajlandóságot mutatnak a portfólió-értékesítések felé.”

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Csökkent a Sberbank profitja »