Több mint 870 milliárdos az államháztartás hiánya (frissített)

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az államháztartás központi alrendszere 871,9 milliárd forint hiánnyal zárta az első negyedévet, amelyen belül a központi költségvetés hiánya 882,8 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 27,2 milliárd forintos többletet értek el - erősítette meg az előzetes adatokat hétfőn kiadott részletes jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Tartható célok

Nincs veszélyben az éves növekedési és hiánycél, az első három hónap adatai alapján a magyar gazdaság idén is 4 százalék felett bővülhet, a költségvetés hiánya pedig 3 százalék alatt maradhat - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán az első negyedév államháztartási hiányadataira reagálva.

Banai Péter Benő megjegyezte, hogy az első három hónap viszonylag jelentős hiánya nagyrészt egyedi tényezőkre vezethető vissza. Kiemelte többek között, hogy a jó adózók áfa-visszatérítési határidejének 45 napról 30 napra csökkentése 220 milliárd forinttal növelte a visszautalások összegét.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A legnagyobb tétel azonban az uniós támogatások megelőlegezése, amely a vizsgált időszakban 400 milliárd forint éves emelkedéssel elérte a 650 milliárd forintot.

Hangsúlyozta, hogy az előre kifizetett támogatások 75-85 százalékát térítheti meg az Európai Bizottság, a kormány pedig - mint mondta - a következő hónapokban is megelőlegezi az uniós forrásokat a vállalkozások és az önkormányzatok számára.

Banai Péter Benő az átmeneti hiánynövelő tételeknél sokkal fontosabbnak nevezte a kedvező reálgazdasági folyamatokat és hozzátette, hogy ezek folytatódásával tovább emelkedhetnek a keresetek és csökkenhet az államadósság.

30 milliárd a különbség a tavalyihoz képest

Tavaly az első negyedévben 198,1 milliárd forint hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere. A január-márciusi deficit az 1360,7 milliárd forintos egész évi előirányzat 64,1 százaléka. Márciusban 345,3 milliárd forint lett a havi hiány, kevesebb az egy évvel korábbi 378,5 milliárdnál.

Az NGM közleménye szerint idén az első negyedévben, az előző év azonos időszakához képest, a tisztán hazai forrásból megvalósuló fejlesztések - például a Modern városok program és az Egészséges Budapest program - mellett lényegesen magasabban alakultak a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai.

A tájékoztatóból kiderül: a központi alrendszer bevételei az idei első negyedévben 4317,7 milliárd forintot tettek ki, ami az előző év azonos időszakához képest 370,9 milliárd forinttal magasabb. A kiadások összege 5189,6 milliárd forint volt, ami 1044,7 milliárd forinttal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Az NGM szerint az eltérést elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak előző évhez viszonyított növekedése magyarázza.

Kifizetések és bevételek

Az első három hónapban az uniós kiadások idén elérték a 651,7 milliárd forintot, miközben az előző év azonos időszakában 252,2 milliárd forintot tettek ki a kifizetések. Ezzel ellentétben eddig mindössze 60,8 milliárd forint bevételt tudott hazánk elszámolni Brüsszellel.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokon belül a hazai forrásból finanszírozott kifizetések 704,7 milliárd forintot tettek ki idén az első három hónapban, ami 326,1 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában.

A két év első három hónapjának kiadásai közötti eltérést többek között a Modern városok program fejlesztéseire, a tömeges bevándorlás kezelésére, a közúthálózat fenntartására, valamint az Egészséges Budapest programra kifizetett összegek magyarázzák.

A városfejlesztési program keretében megvalósuló fejlesztésekre 76,6 milliárd forintot, a tömeges bevándorlás kezelésére 38,0 milliárd forintot, a közúthálózat fenntartására 35,8 milliárd forintot, az Egészséges Budapest programra 20,2 milliárd forintot költött idén az első három hónapban az állam - közölte a minisztérium.    

Támogatások költségei

Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások az év első három hónapjában 123,1 milliárd forintot tettek ki, ami mintegy 40 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában történt kifizetést. A különbség alapvetően az autóbuszos személyszállítási, valamint a vasúti pályahálózat-működtetési költségtérítés magasabb összegű kifizetéseire vezethető vissza.

Az Egészségbiztosítási Alapon belül a legnagyobb kiadási előirányzatot képező gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 289,4 milliárd forint volt az év első három hónapjában; ez 26,4 milliárd forinttal több, mint a bázisidőszak kiadása.

Az előző év azonos időszakához képest a költségvetés nyugdíjakra 33,7 milliárd forinttal, 4,3 százalékkal költött többet, összesen 819 milliárd forintot.

A kiadásokat növelte, hogy márciusban minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kapott, melynek összértéke 27,7 milliárd forintot tett ki.

A bevételek 370,9 milliárd forintos növekedésen belül az általános forgalmi adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a 2017 első negyedévit.

Elmaradtak viszont az előző év azonos időszakához képest a társasági adóból származó bevételek (109,3 milliárd forinttal), az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint az uniós támogatások  megtérítése.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

MNB: tovább nőtt a költségvetés finanszírozása »