Tovább keménykedik Amerika - mit szólnak hozzá az oroszok?

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 3 perc

Az amerikai képviselőház kedden szinte egyhangú szavazással fogadta el azt a törvénycsomagot, amely újabb szankciókat foganatosít Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen. Azóta már Moszkva is reagált a történtekre.

A szenátuson múlik

A törvényt 419 szavazattal 3 ellenében fogadták el, ám mielőtt Donald Trump elnök aláírná, még a szenátusnak is meg kell szavaznia.

Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának elnöke azonban kedden jelezte: egyelőre még dolgoznak rajta, a szenátorok között részletkérdésekben még nem született egyezség. Kedden este Corker még hozzátette: egyáltalán nem biztos abban, hogy a szenátusban "átmegy" a törvényjavaslat.

Kedden éjszaka a Fehér Ház közleményben reagált a szavazásra. A Sarah Huckabee Sanders szóvivő által aláírt közlemény leszögezte: az elnök "támogatja a kemény szankciókat" Észak-Korea, Irán és Oroszország ellen, a Fehér Ház áttekinti a képviselőház döntését és egyúttal várja, hogy a törvényhozás végső döntése az elnök íróasztalára kerüljön.

Történelmi csomag

Paul Ryan házelnök a törvényjavaslatot "a történelem legszélesebb körű szankciós csomagjának" nevezte, Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke pedig leszögezte: a szankciók által érintett három ország fenyegetést jelent az Egyesült Államok érdekeire.

Royce kiemelte az Észak-Koreát sújtó szankciók fontosságát, tekintettel arra, hogy Phenjan ismételten rakétakísérleteket hajt végre. A Phenjan elleni szankciókat egyébként már májusban elfogadták, de a szenátus még nem szavazott róluk, ezért a képviselők beillesztették ebbe a törvénycsomagba.

Oroszország a középpontban

Bár a kétpárti egyetértéssel elfogadott törvényjavaslat három ország ellen foganatosít büntető szankciókat, az elemzők mégis jobbára az Oroszország elleni intézkedésekre figyelnek. Szakértők szerint a törvényjavaslat "bebetonozza" az eddig érvényben lévő szankciókat, megnehezítve Donald Trump helyzetét és törekvéseit az amerikai-orosz viszony javítására. Kongresszusi jóváhagyást ír elő ugyanis minden olyan lépést illetően, amely "jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát".

Vagyis Donald Trump elnöki lehetőségei korlátozottak lesznek, mert a kongresszus beleegyezése nélkül például nem oldhatja fel az Oroszország ellen érvényben lévő szankciókat.

A törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatása és a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozása miatt szorgalmazzák a szankciókat Oroszország ellen. Moszkva egyébként következetesen cáfolja, hogy megpróbálta volna befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást.

Moszkva válasza

Akadályozza a Moszkva és a Washington közötti viszony javítását, hogy az amerikai képviselőház megszavazta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciók további szigorításáról rendelkező, európai uniós érdekeket is sértő törvénytervezetet - jelentette ki szerdán több külpolitikai tisztségviselő az orosz fővárosban.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államokban történtek "nem foghatók fel józan ésszel".

"Ennek a törvénytervezetnek a szerzői és a támogatói nagyon komoly lépést tesznek afelé, hogy megsemmisítsék az Oroszországgal fennálló viszony javításának perspektíváját" - fogalmazott a vezető diplomata.

Rjabkov szerint ugyanakkor Moszkvát "nem ragadják el az indulatok", és továbbra is keresni fogja az Oroszország és az Egyesült Államok közötti eredményes párbeszéd lehetőségeit, egyebek között a terrorizmus elleni harc és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása kérdésében.

Egyértelmű az együttműködés hanyatlása

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében "elkerülhetetlennek" nevezte az orosz-amerikai együttműködés további hanyatlását a törvénytervezet jogerőre emelkedése esetén, ami véleménye szerint mindenképpen be fog következni.

A politikus azt sürgette, hogy Moszkva hozzon "nem szimmetrikus, de az amerikaiaknak fájó" ellenlépéseket, valamint hogy folytassa a világ más országaival való kapcsolatainak fejlesztését és az önellátóvá válását, anélkül, hogy elszigetelődjön.

A szenátor szükségesnek nevezte, hogy Oroszország konzultációkat folytasson EU-val, mert meglátása szerint az amerikai szankciók szigorítása európai érdekeket is sért.

"Nem szabad illúziókat táplálnunk, ők (az európaiak) nem válnak a szövetségeseinkké, de mivel ez az ő gazdasági érdekeiket is érinti, minimum egy ideiglenes érdekszövetség létrejöhet közöttünk" - írta Koszacsov.

Gordiuszi csomó a párbeszédben

Leonyid Szluckij, az orosz törvényhozási alsóház külügyi bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy az amerikai törvénytervezet elfogadása erősen megnehezíti a kétoldalú viszony helyreállítását és jelentősen leszűkíti a diplomáciai manőverezés terét "az Oroszország és az Egyesült Államok közötti párbeszéd gordiuszi csomójának kioldása érdekében".

Arra figyelmeztetett, hogy az oroszellenesnek szánt szankciók más országok cégeit is sújthatják majd, különösen az energiaszektorban. Szavai szerint a törvénytervezet "nemcsak Oroszország feltartóztatására, hanem az Egyesült Államok európai partnereinek feltartóztatására is irányul".

Szluckij rámutatott, hogy a törvénytervezet nem titkolt célként nevezi meg az amerikai cseppfolyósított földgáz világpiaci elhelyezését, "amihez el kell távolítani onnan az orosz gázt". A képviselő szerint ez a megközelítést európai megítélés szerint "megsérti a nemzetközi jog összes szabályát, valamint aláássa a kontinens stabilitását és energiabiztonságát".

A politikus reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság nem hajlik meg a tengerentúli nyomás alatt és az európai országok nemzeti érdekeinek megfelelő módon reagál majd az amerikai lépésre.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Javul a foglalkoztatottság Amerikában »