Tovább tiltakoznak a franciák a munkajogi reform ellen

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Negyedik alkalommal tartottak csütörtökön tiltakozónapot a francia szakszervezetek a már kihirdetett munkajogi reform ellen.

Szól a vészharang

A legradikálisabb szakszervezet, a CGT felhívásához most először csatlakozott az FO szakszervezet is, mintegy 172 városban hirdetve tiltakozó felvonulást. A három másik nagy szakszervezet viszont most sem kívánt részt venni a tiltakozásban, amely már nem kizárólag a munkajogi reform ellen, hanem a kormány szociális politikája és liberális gazdaságpolitikája ellen is irányult.

"Meg akarjuk húzni a vészharangot a következő ügyek miatt, a munkanélküli segélyrendszer, és jövőre a nyugdíjrendszer átalakítása miatt" - hívta fel a figyelmet közleményében az FO szakszervezet.

A korábbi megmozdulások eddig nem hoztak igazi sikert, miután Emmanuel Macron államfő első legjelentősebb reformjával szemben nem voltak elég jelentősek a tömegmozdulások ahhoz, hogy azok meghátrálásra késztessék a kormányt.

A tüntetők száma

Szeptember 12-én az első tiltakozáson a belügyminisztérium szerint 223 ezren, a szervezők szerint félmillióan tüntettek, de a következő tiltakozónapokon már kevesebben voltak, szeptember 21-én 132 ezren, október 19-én pedig már csak 38 ezren, s így a kormány a tavaszi választási kampányban bejelentett menetrendnek megfelelően kihirdette a munkajogi reform rendeleteit. Országszerte csütörtökön is több ezren vonultak utcára, de a központi felvonuláson már alig 8 ezren jelentek meg Párizsban.

A parlamentben november 21-én kezdődik a rendeletek ratifikálásáról szóló vita.
A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó, 160 oldalon négy nagy fejezetben 36 pontot tartalmazó reform elsősorban a vállalatokon belüli szociális párbeszédet és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas munkatörvénykönyvét.

A vitás kérdések

A szakszervezetek elsősorban a végkielégítések maximalizálásával és azzal nem értenek egyet, hogy csökkenni fog a vitatott elbocsátások eseten a jogorvoslati idő. A kormány célja, hogy a több mint egy évtizede 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget öt év alatt legalább hét százalékra csökkentse.

A francia államfő június óta egymás után indítja el a reformokat valódi társadalmi ellenállás nélkül, annak ellenére, hogy a felmérések azt mutatják, a franciák nem vallják magukénak azt a fajta liberális gazdaságpolitikát, amelyet Emmanuel Macron képvisel. A munkajogi reform rendeleteit egy felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka nem támogatta, s 88 százalékuk szerint a kormány jövő évi adópolitikája elsősorban a vagyonosoknak kedvez.

Elemzők szerint a köztársasági elnök által az országnak a kampányban ígért átalakítása semmilyen tényleges ellenállásba nem ütközik, az embereket sem a szakszervezeteknek, sem az ellenzéknek nem sikerül tömegesen az utcára vinniük a kormánnyal szemben, miközben Emmanuel Macron már megkezdte a következő reformokról, a munkanélküli segélyezés és a nyugdíjreform átalakításáról az egyeztetéseket a szakszervezetekkel és a munkaáltatói szervezetekkel.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Harmincháromezer új munkavállaló »

4IG 952 (0,21 ) ALTEO 764 (-0,26 ) ANY 1300 (0,39 ) APPENINN 438 (-1,13 ) AutoWallis 113 (-0,88 ) BIF 301 (0,33 ) CIGPANNONIA 315 (-0,16 ) Duna House A 3780 (1,07 ) ELMU 32600 (1,24 ) ENEFI 490 (-1,21 ) ESTMEDIA 118 (-1,51 ) FUTURAQUA 110 (-3,51 ) GSPARK 4550 (0,22 ) MOL 2962 (-1,46 ) MTELEKOM 435 (-0,11 ) NORDTELEKOM 46 (-1,83 ) NUTEX 31 (0,32 ) OPUS 386 (-1,48 ) OTP 12770 (-1,01 ) OTT1 276 (-1,43 ) PANNERGY 746 (0,27 ) RABA 1130 (-0,44 ) RICHTER 4946 (0,53 ) TAKAREK 602 (-2,90 ) ZWACK 16800 (-0,30 )