Továbbra is a fogyasztás a gazdasági növekedés mozgatórugója

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A gazdasági növekedés húzóereje továbbra is a lakossági fogyasztás marad, amely a termelési oldalon a szolgáltatásokban hozzáadott érték növekedésével párosul. Az első negyedéves GDP-adatokról kedden megjelent KSH-jelentést kommentáló piaci elemzők várakozása szerint a későbbiekben kiegyenlítettebb szerkezetű lehet a növekedés, amikor az új termelőkapacitások belépésével az ipar, vele párhuzamosan a felhasználási oldalon az export is jobban hozzájárulhat a gazdaság teljesítményéhez.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott részletes jelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az első negyedévben. A szolgáltatások 4,9, a fogyasztás 5,0, és a beruházások 17,1 százalékos növekedése határozta meg a növekedést.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A lakossági fogyasztás a húzóerő

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a felhasználási oldalon egyre inkább egyoldalúvá válik a gazdaság növekedési szerkezete.

A végső fogyasztás önmagában 3,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, ami  mögött elsősorban a lakossági fogyasztás dinamizálódása húzódik meg, mind a rendszeres bérkiáramlásnak, mind az egyszeri  juttatások jelentős emelkedésének köszönhetően.

Beruházás, termelés, építőipar

A várakozásokat is felülmúló mértékben bővültek a beruházások is, amiben a munkaerőhiány okozta beruházási kényszer és az uniós forrásfelhasználás együttesen játszik szerepet.     

A termelési oldalon egyre inkább a szolgáltató szektor húzza a magyar gazdaságot: a 4,4 százalékos növekedésből 2,6 százalékpontot ez a szektor magyaráz. A 2013 óta a legerősebb negyedévét produkáló szolgáltató szektort elsősorban az információ, kommunikáció és a kereskedelem, vendéglátás húzta.

Az előbbit a munkaerőhiány szülte digitalizáció, utóbbit a lakosság vagyoni helyzetének javulása magyarázhatja.

Az építőipari teljesítmény a tavalyi évi magas bázis mellett némileg mérséklődött, miközben a gyenge külkereskedelemmel párhuzamosan az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar, az elmúlt évek egyik legharmatosabb évkezdetét produkálta.

Előre tekintve az ING Bank szakértői úgy ítélik meg, hogy a mostani növekedési dinamika nagyjából fennmaradhat a következő negyedévekben is. Ugyanakkor a szerkezetben némi változást várnak a nettó export javulásával, ahogy az új ipari kapacitások belépnek a rendszerbe. Összességében 2018-ban 4,2 százalékos GDP-bővüléssel számolnak - írták.

Meddig folytatódhat a növekedés?

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év hátralévő részében továbbra is a belső fogyasztás lehet a növekedés motorja. Kérdésesnek tartja azonban, hogy az egyelőre kedvező külső környezet fennmarad-e, mert ha tartósan megváltozik, az visszafoghatja a gazdasági növekedést. A termelési oldalon az építőipar lehet az egyik főszereplő.

Kiemelte: a közeljövőben új kapacitások jelennek majd meg, amelyek a termelés beindulásával mind az iparnak, mind a GDP-nek lökést adhatnak. Ezek a kapacitások az év második felében és jövőre járulhatnak hozzá a növekedéshez.

Németh Dávid a jelenlegi kilátások alapján úgy ítéli meg, az idén 4 százalékkal növekedhet a GDP, de jövőre valamivel lassabb, 3-3,5 százalékos tempóval lehet számolni.

A feszes munkaerőpiac még adhat erőt

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője azt hangsúlyozta, hogy a lakossági fogyasztás az elkövetkező negyedévekben erős maradhat, hiszen a munkapiac továbbra is feszes, az idén kitart a bérek jelentősebb emelkedése és magas szinten állnak a fogyasztói bizalmi indexek is.

Emellett folytatódik az uniós támogatások intenzív felhasználása, ami pedig a beruházások további emelkedését sugallja. Így a belső kereslet bővülése lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is. Közben az export növekedése valamelyest gyorsulhat az elkövetkező negyedévekben.

Az első negyedévben egyébként a nettóexport-növekedéshez való hozzájárulása semleges volt, ami kedvezőnek mondható, hiszen az élénkülő belső kereslet végül az import vártnál kisebb megugrásával járt.

Ez azonban változhat, s véleménye szerint az idén összességében a nettóexport-növekedéshez való hozzájárulása ismét negatívba csúszik. Összességében éves szinten 4 százalék körüli ütemben bővülhet a magyar gazdaság - áll a közleményben.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Nőtt a GDP-arányos államadósság »

4IG 1038 (-1,33 ) AKKO Invest 27600 (-1,43 ) ALTEO 752 (0,53 ) APPENINN 466 (-0,32 ) AutoWallis 120 (0,84 ) BIF 290 (-1,02 ) CIGPANNONIA 360 (-1,37 ) CSEPEL 660 (-4,07 ) Duna House A 3800 (2,70 ) EHEP 18700 (-0,53 ) ENEFI 616 (-2,84 ) ESTMEDIA 114 (-1,72 ) FUTURAQUA 96 (-4,56 ) GSPARK 3770 (-0,79 ) KPACK 17700 (2,91 ) MASTERPLAST 718 (-0,55 ) MOL 3086 (1,85 ) MTELEKOM 438 (0,34 ) NORDTELEKOM 42 (-0,95 ) NUTEX 29 (-0,35 ) OPUS 436 (-0,09 ) ORMESTER 3200 (2,56 ) OTP 12830 (1,42 ) PANNERGY 744 (-0,53 ) RICHTER 5075 (-0,10 ) SET Group 605 (1,85 ) ZWACK 16650 (0,60 )