Úgy érzed, nem kedvelnek a kollégáid? Lehet, hogy ezek miatt!

| forrás:
TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Még a legokosabb embereknek is lehetnek olyan munkahelyi szokásaik, amelyek miatt kevésbé népszerűek a munkatársaik körében. Sőt, bizonyos dolgok miatt úgy tűnhet, hogy nem is vagyunk elég intelligensek a munkánkhoz. A Business Insider összeszedte a 7 legnagyobb bűnt, amit sokan elkövetnek munkahelyükön, ezzel pedig gyakorlatilag szabotálják a saját szakmai hírnevüket. Íme a lista: ezeket lehetőleg ne csináljuk az irodában!

A mindentudó támadása

Ha minden egyes megjegyzésünkkel kijavítunk vagy felülbírálunk másokat, vagy ami még rosszabb, más gondolatait a sajátunkként hangoztatjuk, biztosan hamar kivívjuk a munkatársak haragját.

Ne tegyünk úgy, mintha mindent tudnánk, mert ez valószínűleg nem így van, és fogadjuk is el, ha más felhívja erre a figyelmünket!

Hangulatjelek a munkahelyi levelekben :)

Bár igaz, hogy hangulatjelekkel körítve a rideg kommunikációból egy közvetlenebb, barátságosabb hangvételű beszélgetést varázsolhatunk, a munkahelyi e-mailjeinket mégsem ajánlatos emojikkal telezsúfolni.

Egy szociálszpichológiával foglalkozó újságban például egy olyan tanulmányt publikáltak idén, amely azt mutatta, hogy a mosolygós fejekkel ellátott e-mailek íróit kevésbé tartják intelligensnek, és az adott munkára alkalmasnak, mint azokat, akik ugyanezeket az e-maileket küldték el, csak éppen smiley nélkül. 

Forrás: pixabay

A kutatásból az ok is kiderült: a megkérdezettek egyszerűen csak nem tartották hivatalos levélbe illőnek az emotikonokat. Egyszerűbb tehát, ha tudatosítjuk magunkban: a munkahelyi e-mailfiók nem egy chatablak!

A viccet félretéve…

Lehetünk akármilyen nagy mókamesterek az életben, bármennyire is imádhatja a család a fárasztó humorunkat, ettől még nem biztos, hogy a munkahelyünkön is sikerünk lesz a “Hé, és azt halottad, amikor megy az utcán egy…” kezdetű viccekkel.

Egy 2016-os tanulmány szerint egy jókor és jól elmondott, témába vágó poénnal könnyen népszerűek lehetünk kollégáink körében, és még szakmai rátermettségünkről alkotott képet is erősíthetjük. Egy rosszkor és rosszul elsütött, erőltetett és oda nem illő szellemes megjegyzéssel azonban épp az ellenkezőjét érjük el. Az ilyen jellegű humoros gondolatainkat tehát hagyjuk meg inkább a barátokkal iszogatós estékre! 

Partnerek legyünk, ne kívülállók!

A Harvard Business School 2015-es kutatásából kiderült, hogy felkészültebbnek és együttműködőbbnek gondolják azt a munkavállalót, aki mer tanácsot kérni kollégáitól, vagy akár a főnökétől. Ugyanez a tanulmány azonban azt is feltárta, hogy a dolgozók félnek tanácsért fordulni munkatársaikhoz és vezetőikhez, mert azt gondolják, ettől bizonytalannak és megbízhatatlannak tűnnek.

Ami ennél is rosszabb, az az, ha véleményt kérünk tanács helyett. Robert Cialdini pszichológus szerint ugyanis a tanácskozás partnerséget, együttműködést és egyenlőséget jelent, ez pedig segít abban, hogy könnyebben támogatókra találjunk ötleteinkkel kapcsolatban. Ha azonban véleményt kérünk, az olyan, mintha egy kívülálló álláspontjára lennénk kíváncsiak, amit aztán vagy elfogadunk, vagy nem.

Vigyázzunk a szánkra!

Egy 2012-es felmérés eredményei szerint a munkáltatók több mint fele kevésbé intelligensnek tartja azokat az alkalmazottakat, akik rendszeresen káromkodnak az irodában. 

Forrás: pixabay

A legtöbben azt válaszolták, hogy nem is szívesen támogatnak előlépési terveiben egy olyan kollégát, aki nem tud vigyázni a szájára.

Sajnos a dolgozók mintegy fele beismerte, hogy még munkahelyükön is csúnyán beszélnek.

Az is számít, hogyan írjuk

Nicole Michel nyelvész - aki egyben a Microsoft projektmenedzsere is - úgy véli, ha egy jelentkező olyan önéletrajzot ad be, amely tele van nyelvtani és helyesírási hibbákkal, azzal negatív képet fest magáról. 

Egy ilyen pályázóról ugyanis azt gondolják, hogy figyelmetlen és felelőtlen, ezáltal pedig nem tudná megbízhatóan és kellő precizitással ellátni a feladatait.

Ugyanez érvényes a hivatalos levelekre, a projektmunkákra, a dokumentálásra és az előadások anyagaira is. Érdemes tehát odafigyelni a helyesírásra, hogy ne tűnjön úgy, hogy magára a munkára sem fordítottunk elég időt.

Túljátsszuk a szerepet?

Gyakori hiba az is, hogy annyira szeretnénk megfelelni minden elvárásnak, és annyira vágyunk arra, hogy jó benyomást keltsünk, hogy lépten-nyomon hozzáértésünket és tájékozottságunkat bizonygatjuk. 

Lynn Taylor munkahelyi szakértő elmondása szerint ez a “bűnt” az újoncok gyakran elkövetik, akik jellemzően a munkába állásukat követő 100 napban igyekeznek mindenkit lenyűgözni tudásukkal. Ennek érdekében például rengeteg szakkifejezést és idegen szót használnak, amelyeknek sokszor még csak nem is tudják a jelentését, illetve megpróbálnak megoldást találni mindenki problémájára, nem ritkán kéretlenül.

A túlzott erőfeszítések közepette pedig hajlamosak vagyunk hibát hibára halmozni, például olyan ötletekkel hozakodunk elő, amelyeket már mások is feldobtak, vagy olyan kérdéseket teszünk fel, amelyekre már rég tudnánk a választ, ha valóban figyelnénk és elvégeznénk a munkánkat.

A legjobb, amit tehetünk, ha szerepjátszás helyett magunkat adjuk, valamint csak azokról a témákról beszélünk és csak olyan problémákkal kapcsolatban ajánlunk fel segítséget, amelyekhez valóban értünk.

Ezeken kívül még számos idegesítő szokást fel lehetne sorolni, amelyekkel kiverjük a biztosítékot a munkahelyünkön. Ilyen például, ha rendszeresen elkésünk, ha elfelejtjük a megbeszéléseket, ha meetingek alatt folyton a telefonunkat nyomkodjuk, ha rendetlenséget hagyunk magunk után az idodában, vagy ha magán telefonbeszélgetéseket intézünk a céges mobil számlájára.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Több éves kihagyás után is van visszaút a munkához »