Közel a határidő – Százezreket érint

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Bár a cégvezetők számára a május 31-i dátumról főképpen a társasági adóbevallások benyújtásának határideje jut eszébe, legalább ennyire fontos, és mulasztásának következményeit tekintve is meghatározó jelentőségű, hogy az éves beszámoló közzétételére és letétbe helyezésére vonatkozó határidő is ekkor jár le. A főbb tudnivalókról szól a BDO Magyarország alábbi összefoglalója.

Mindazon kettős könyvvitelt végző gazdasági társaságok (ideértve külföldi székhelyű vállalkozások hazai fióktelepét is), amelyek üzleti évének fordulónapja december 31-én van, május 31-ig tehetik közzé és helyezhetik letétbe éves beszámolójukat (Összevont – konszolidált – beszámoló esetén ez a határidő június 30.). Ezt a kötelezettséget immár öt éve elektronikus úton teljesíthetik oly módon, hogy az Elektronikus Szolgáltató Rendszeren (népszerű nevén: az Ügyfélkapun) keresztül megküldik azt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálata részére.

Az éves beszámoló nem elég

Benyújtáskor csatolni kell

- Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó könyvvizsgálói jelentést

- Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot

- A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti kitöltött elektronikus űrlapot

- A közzétételi költségtérítés fizetését igazoló bizonylatot

Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés nem tartozik ugyan ebbe a körbe, azonban annak megtekintését a vállalkozó székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell. Emellett lehetővé kell tenni, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készítsen.

A nemzetközi számviteli standardok (IFRS) alapján jelentő cégeknek a felsorolt dokumentumokat az internetes honlapjukon is közzé kell tenniük, és azok megtekinthetőségét legalább a következő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig folyamatosan biztosítaniuk kell.

Akár megszüntetés is lehet mulasztás következménye

A közzététel és letétbe helyezés elmulasztása igen súlyos szankciókkal jár. A mulasztó társaságnak az adóhatóság szigorával kell számolnia. A közzétételi határidő letelte után 15 nappal az adóhatóság 500 ezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett felszólítja a társaságot a beszámoló közzétételére és letétbe helyezésére. E határidő letelte után pedig az adóhatóság ismételten felszólítja a társaságot 1 millió forint mulasztási bírság kiszabása mellett. A pótlásra rendelkezésére álló időt 60 napban állapítják meg. Amennyiben pedig a kétszeri felszólítás is eredménytelennek bizonyul, az adóhatóság - felfüggesztés nélkül - törli a társaság adószámát, illetve kezdeményezi a cégbíróságnál a cég megszűntnek nyilvánítását.

A mulasztási bírság kiszabása nem alkalmazható abban az esetben, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás vagy végelszámolás alatt állt. Azonban ez a körülmény sem menti fel őt a közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség alól. Emellett harmadik fél is kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását, ha a közzététel elmaradása az ő jogos érdekeit érinti.

Hogyan javítható?

„A jogszabály 2013. decembere óta érvényes módosítása nyomán a már közzétett beszámoló a Céginformációs Szolgálat honlapjáról nem távolítható el, és a beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére sincsen mód – hívja fel a figyelmet Varga Péter, a a BDO Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégvezető partnere. – Ha olyan beszámolót tesznek közzé, amely hibás adatokat tartalmaz akár a mérlegben vagy az eredménykimutatásban, akár a csatolt dokumentumokban, a hibát a számviteli törvény szabályai szerint a könyvelésben kell majd helyesbíteni, és annak tényét a következő üzleti évről készített beszámolóban kötelező feltüntetni.”

Akikre a kötelezettség nem vonatkozik

Az éves beszámoló május végi közzétételére mintegy félmillió hazai gazdasági társaság kötelezett. Kivételt képeznek azon szervezetek, amelyeket nem a cégbíróság jegyzett be (például alapítványok, sportegyesületek, társasházak, vadász-, vízügyi-, egyéb társaságok, egyesületek, pártok, ügyvédi irodák, egyéni vállalkozók, egyházak és szakszervezetek), illetve amelyeket ugyan cégbíróság jegyzett be, de a jogszabály alapján nem kell beszámolót készíteniük (például bevételi nyilvántartást vezető evás bt és kkt., egyéni cégek, külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete).

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés