Változtat a NAV az adóellenőrzésen?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Egy Alkotmánybírósági döntés szerint azokban az adóhatósági eljárásokban is, amely olyan tag mögöttes felelősségét érinti, aki az adóellenőrzés megindításakor már nincs a mögöttes helytállási felelősségét megalapozó jogviszonyban, biztosítani kell, hogy a korábbi tag gyakorolhassa az adózót megillető jogokat. Az adóhatósági alapeljárás megindításától lehetővé kell tenni, hogy az adótartozás jogalapját és összegszerűségét a korábbi tag vitathassa. Az Alkotmánybírósági határozat érdemi változást hozhat az ilyen ügyek kapcsán kialakult hatósági és a bírósági gyakorlatban is - emeli ki az RSM DTM szakértője.

Ez volt az ügy

A fenti Alkotmánybírósági döntés egy konkrét esethez kötődik, amelyben az adóhatóság egy betéti társaságnál lefolytatott adóellenőrzés eredményeképpen - a társaság székhelyén nem volt fellelhető, ezért becslési eljárással - több mint 200 millió forint adóhiányt és szankciót állapított meg. Mivel a cégnél a végrehajtás nem vezetett eredményre, az adóhatóság a társaság korábbi beltagját kötelezte az adó megfizetésére.

A volt beltag az őt a mögöttes felelősség miatt érintő adóellenőrzési eljárásról nem szerzett tudomást, mivel annak megindításakor sem volt már a társaság beltagja. A volt beltag bírósághoz fordult jogorvoslatért, azt vitatva, hogy sérült az Alaptörvényben biztosított, fellebbezéshez való joga, hiszen az adó megállapítására irányuló eljárásban nem gyakorolhatta jogait. A bíróság e kereset kapcsán fordult azzal a kérdéssel az Alkotmánybírósághoz, hogy az Art. vonatkozó szabályai nem ellentétesek-e az Alaptörvénnyel.

Nem veszhet el a fellebbezés joga

Ugyan az Alkotmánybíróság szerint az Art. rendelkezései nem ütköznek az alaptörvénybe, de a testület előírta a jogorvoslathoz való jog érvényesítésének követelményét és egyértelmű iránymutatást adott az Alaptörvénynek megfelelő joggyakorlat kialakítására. Így azon adóhatósági eljárásokban, amelyek olyan tag mögöttes felelősségét érintik, aki az adóellenőrzés megindításakor már nincs a mögöttes helytállási felelősségét megalapozó jogviszonyban, a korábbi tag számára is biztosítani kell a az adózót megillető jogok gyakorlását, így többek között a fellebbezés lehetőségét is. A döntés egyértelművé teszi, hogy már „az elsődlegesen felelős szervezettel szemben indult adóhatósági ellenőrzési alapeljárás megindításától” biztosítani kell az esetlegesen később mögöttes felelős személy javára a jogorvoslathoz kapcsolódó adózói jogokat.

„Ennek az elvárásnak akkor tud megfelelni a gyakorlat, ha a potenciálisan mögöttes felelős személyt már az alapeljárásban ügyfélnek tekintik”- emeli ki dr. Szűcs Bálint, az RSM DTM Zrt. partnere.

„Kérdéses lehet azon folyamatban lévő ügyek sorsa, amelyben az ellenőrzés alapján már esetleg megszületett a jogerős adómegállapítás az adózó társaságnál, vagy akár az adó megfizetésére kötelező határozat is. Az Alkotmánybírósági döntés alapján az a megközelítés lenne helyes, hogy az adó megfizetésére kötelező határozat is jogellenes.”

Milyen jogszabályi, jogalkalmazási változások várhatóak?

Az AB határozata alapján világos, hogy a jogorvoslat tekintetében nem érheti joghátrány azon korlátlanul felelős tagokat, akiknek a jogviszonya az adóhatósági eljárás idején már megszűnt, így ebben a tekintetben biztosan várható változás a joggyakorlatban. Kérdés, hogy a szükséges változást a jogalkotó, illetve az adóhatóság, továbbá a bíróságok hogyan hajtják majd végre.

A korábbi hasonló, a fellebbezés lehetőségét érintő témában 2013-ban született AB határozatot követően módosították az adózás rendjének szabályait, noha Alaptörvény-ellenességet az Alkotmánybíróság akkor sem állapított meg. Ezen módosítás értelmében ugyanakkor – felszámolási eljárás alatt álló cégek esetén – nem az alapeljárásban kapták meg a fellebbezés jogát a mögöttesen felelős tagok, hanem a velük szemben hozott, az adó megfizetésére kötelező határozattal együtt támadhatták az alapeljárásban született döntést is. Ezzel analóg jogszabály-módosítás ugyanakkor az AB legutóbbi határozata alapján nem lenne megfelelő.

Miért és mennyi ideig felel a kilépő Kkt. tag, Bt. beltag?

A gazdasági társaságokra vonatkozó hatályos szabályozás (a Ptk.), és a korábbi szabályozás (Gt.) szerint azonos szabályozás mellett a korlátlan felelősségű tag társaságtól való megválása esetén további öt évig felelős marad a hitelezők felé a tagsági jogviszonya fennállása alatt keletkezett tartozásokért. Adótartozás esetén ez a szabály a gyakorlatban kiterjesztő értelmezéssel nyer alkalmazást. A korlátlanul felelős tag a társaságból való kilépéssel, tagi részesedése átruházásával a társaság által felhalmozott adótartozásért való felelősségtől nem szabadul meg, akkor is felel a volt beltag, ha a jogviszony időszakára vonatkozóan később, egy ellenőrzés keretében állapítja meg a hatóság az adókötelezettséget.

A Ptk. a polgári jogi jogviszonyok tekintetében a közkereseti társaságok szabályainál, a betéti társaságokra is kiterjedően rögzíti, hogy a társaság tagjaival szemben a helytállási kötelezettségük alapján perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás. Ebből következik, hogy egy korábbi tag esetén is csak akkor van mód a követelés érvényesítésére, ha az eljárásban részt vett. Ez a szabályozás ugyanakkor a közigazgatási, nem peres eljárásokra nem terjed ki.

„Bár a meglévő közigazgatási szabályozásból is levezethető volna a megállapított kötelezettségek tekintetében nyilvánvalóan és közvetlenül érdekelt személyek eljárásban való részvételi, ügyféli joga, az adóhatósági eljárásokban azonban eddig nem ez volt az általános gyakorlat. E téren az AB döntése a korábbi tagok számára érdemi változást hoz majd.” – mutat rá dr. Szűcs Bálint.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

A Nagy Testvér mindent lát, a kéziszámlák kora leáldozik »