Vennénk egynegyedet a horvát LNG-terminálban

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Magyarország ajánlatot tett Horvátországnak, hogy 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak pénteken a horvátországi Dubrovnikban.

A politikus a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott horvát partnerével. A Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel folytatott tárgyalásáról Szijjártó Péter elmondta: a közép-európai térség számára kritikus fontosságú kérdés, hogy tudja-e diverzifikálni a gázbeszerzési forrásait. Erre több forgatókönyv is létezik, az egyik egy cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas terminál építése a horvát tengerparton - mondta. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak is az a stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, és versenyképes áron kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak.

Kiemelte: ezért olyan ajánlatot tettek a horvát kormánynak, hogy Magyarország - versenyképes ár esetén - kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban. A miniszter szerint tovább kell még tárgyalni, a felek álláspontja világos. Hozzátette: az erre vonatkozó "tervek már régóta készen vannak, a szándék is régóta megvan, előrelépés fizikai értelemben eddig nem sok történt". A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak is az a stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, és versenyképes áron kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak. "Ez utóbbit teljes bizonyossággal most még nem látjuk" - mondta Szijjártó Péter. Kiemelte: ezért olyan ajánlatot tettek a horvát kormánynak, hogy Magyarország - versenyképes ár esetén - kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban. Horvátország részéről "egyértelmű válasz egyelőre nem fogalmazódott meg", mivel a gázmennyiségek lekötésével szeretné párhuzamba állítani a magyar ajánlattal kapcsolatos döntését - közölte. A külügyminiszter kijelentette: a magyar állami cégek azonban nyilvánvalóan csak akkor kötnek le gázmennyiséget, ha az üzletileg is megéri, hiszen ha a jelenlegi gázbeszerzési forrásoknál drágábban vennének gázt, annak viselni kellene a terhét, és Magyarország versenyképességének egyik fontos alapja a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. A jelenleginél drágább áron biztosan nem veszünk gázt - tette hozzá. Szijjártó Péter azt mondta: a tulajdonrészszerzés egy LNG-terminálban stratégiai kérdés, de a kettő összekötését Magyarország nem fogadja el. A miniszter szerint tovább kell még tárgyalni, a felek álláspontja világos. A Teodor Melescanu román külügyminiszterrel tartott megbeszéléséről Szijjártó Péter közölte: az elmúlt időben mind a magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok feszültséggel teli viszonyt enyhíteni tudják. Még most is több nyitott kérdés van a magyar-román kapcsolatokban, az elmúlt időben több olyan esemény is történt a magyar nemzeti közösséggel kapcsolatban Romániában, amelyek "joggal ébresztettek aggályokat" - fogalmazott. Úgy látja azonban, sem a két országnak, sem a magyar nemzeti közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat, ezért sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket "szemtől szemben, személyesen beszéljük meg". Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalnak e kérdésekről - például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről -, akkor azok előbb-utóbb megoldódtak - mondta Szijjártó Péter. A miniszter kiemelte: azon vannak, hogy a magyar kisebbség helyzetét érintő vitás kérdéseket "a lehető leggyorsabban, a legkonstruktívabban, a lehető legkevesebb feszültséggel" tudják tisztázni. Szijjártó Péter a Kína és a kelet-közép-európai országok csúcstalálkozójáról elmondta: Kína már a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője, és hamarosan akár a legnagyobbá is válhat. Európának nyilvánvalóan az az érdeke, hogy a jelenlegi világgazdasági változások közepette minél szorosabb együttműködést alakítson ki az ázsiai országgal - mutatott rá. Közölte: a számok alapján ez sikerül is, évről évre dinamikusan nő Kína és az EU kereskedelmi forgalma, ugyanakkor a közép-európai térség uniós tagállamainak részesedése ebből mindössze 9,9 százalék, vagyis a nyugat-európai országok adják a Kína-EU kereskedelmi forgalom több mint 90 százalékát - mondta. Hangsúlyozta: a kínai kormány nyitott a Közép-Európával folytatott kereskedelem további dinamizálására. A 16+1 formátumú együttműködésben 11 európai uniós tagállam (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), valamint öt további európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) egyeztet Kínával.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Csődeljárás alatt a pulai hajógyár »

ANY 1345 (0,37 ) APPENINN 469 (1,52 ) AutoWallis 126 (7,23 ) BIF 305 (2,35 ) CIGPANNONIA 373 (1,64 ) Duna House A 4010 (-1,96 ) ESTMEDIA 82 (1,11 ) FUTURAQUA 82 (2,12 ) GSPARK 3730 (1,08 ) KONZUM 217 (-0,69 ) MOL 3100 (-0,19 ) MTELEKOM 416 (-0,24 ) NORDTELEKOM 42 (0,83 ) NUTEX 29 (2,86 ) OPUS 435 (0,37 ) OTP 11670 (-0,68 ) OTT1 197 (-2,48 ) RICHTER 5110 (-0,29 ) SET Group 653 (9,02 ) ZWACK 17500 (-1,13 )