Vízen úszó naperőművekből érkezik majd az áram

| forrás:
TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

A világ energiaellátása a nagy globális gondok közé tartozik. Összetett, melyik állam, hogyan látja a jövőjét.

A világ számos fejlett országa az alternatív, a zöld energiaára tesz, mi magyarok az atomenergiában bízunk. Ebből a szempontból a világ egyik vezető gazdasága, a japán – fájdalmasan tanulva a múltból – inkább a korszerűbb, környezetkímélő energiaforrásokban látja a jövőt. Az ország kormánya függetleníteni akarja magát a drága energiaimporttól, amelyre a 2011-es fukushimai atomkatasztrófa miatt alaposan rászorul.

Dobogón a napenergia hasznosítók toplistáján

Az előzmények után egyértelmű és érthető, hogy mára Japán - Kína és az Amerikai Egyesült Államok után - a harmadik helyre jött fel a világ azon országainak rangsorában, amelyek jelentős összegeket kívánnak befektetni a nap sugárzását hasznosító energiarendszerek, erőművek kiépítésében. Japánnak azonban e beruházások során egy jelentős gonddal kell megbirkóznia, nevezetesen azzal, hogy a naperőművek telepítésére viszonylag kevés területe alkalmas. Nem véletlenül ünnepelt tavaly novemberben az ország, amikor Japán déli részén a Kagoshima város előtti öbölben megnyitották azt a szolárparkot, amelyet nem a szárazföldre, hanem a vízre telepítettek.

Az erőművet a Kyocera technológiai konszern építette. A beruházás nem akármilyen méretű volt. A rendszerbe kétszázkilencvenezer napelem került, az erőmű hetven megawatt teljesítményre képes. Ez számítások szerint huszonkétezer háztartás energiaellátást oldja meg. A beruházás összes költsége kétszázhetvenötmillió dollárt tett ki.

A Kyocera harminc további beruházást tervez

Egyre több a naperőmű a világban.

A fejlesztés, úgy tűnik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A Kyocera konszern immár a következő vízen úszó naperőmű megépítését tervezi.

Ezúttal a Japán belsejében, a nem messze Osakától fekvő Kato város melléki tavakon készülnek két új naperőművet felépíteni. Az első teljesítménye ugyan kisebb, 1,7 megwatt lesz, de már igazi úszó erőműként működik majd. A tervek szerint jövő áprilisban kapcsolják majd be a hálózatba.

A másik tavakra telepített úszó erőmű 1,2 megawattos lesz az elképzelések szerint.

Japán elkövetkező tervei sem kispályásak. Egyedül a Kyocera konszern további harminc erőmű építését tervezi a távol-keleti országban. Ezeknek az úszó erőműveknek az is az előnyük, hogy éppen a vizek oldják meg a természetes hűtésüket. Ez a költségek csökkentését is segíti. Az úszó erőművekhez a szolár elemeket egy francia vállalat, a Ciel&Terre szállítja. A cég három évvel ezelőtt már felszerelt napelemeket egy vízen úszó kisebb erőműre.

Tíz százalékkal növekedtek az első negyedévben az invesztíciók

Mennyire vállnak majd be az úszó erőművek? Erről azért még vitatkoznak a szakemberek. Az áramot ugyanis az erőművekből a szárazföldre kell szállítani. Ezenkívül a berendezéseknek vízállóaknak kell lenniük, beleértve a tengeri sósvíz okozta veszélyeket, ellent kell állniuk továbbá a hullámzásnak is. Egyelőre úgy tűnik a sűrűn lakta ázsiai országban a beruházók és a fogyasztók rokonszenveznek ezekkel a rendszerekkel. Az azonban a szakemberek szerint is kérdéses, mennyire válnak be a világ más tájain.

A megújuló energiák – mint a Tőzsdefórum is beszámolt arról - hódítottak 2014 első negyedében.  Az esztendő első három hónapjában a megújuló energetikai beruházások tíz százalékkal növekedtek. A beruházások növekedésének fő oka az volt, hogy a napelemes technológia látványosan fejlődött, s az ilyenen módon előállítható energia költsége az elmúlt négy esztendőben nagyjából a felére csökkent. A napenergiai befektetések huszonegy milliárd dollárra növekedtek.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Rég nem látott mélyponton Japán »