A hűtlen kezelés a leggyakoribb bűntett a cégek körében

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A GKI gazdasági bűnözésről és a visszaélésekről szóló idei felmérésének válaszadói 100 százalékos növekedést tapasztaltak a visszaélésekkel kapcsolatban - azaz minden második hazai válaszadó cégénél történt ilyen jellegű bűncselekmény az elmúlt 24 hónapban. Ez az eredmény azonban félrevezető: valószínűleg nem a tényleges visszaélések száma nőtt ilyen mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult - írja közleményében a GKI.

A magyarok fele már volt áldozat

Az elemzésbe 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be. Globálisan a szervezetek 49 százaléka ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált, Magyarországon ez az arány még magasabb, 51 százalék.

A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42 százalék) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39 százalék), a kiberbűnözés (31 százalék) és az üzleti szabályszegés (28 százalék). 

Az eredmények azt mutatják, hogy számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére. Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi a visszaélés hatásmechanizmusa, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni megakadályozásuk érdekében.

Leszámolhatunk az árnyék-iparággal?

A szakértők szerint elérkezett az idő arra, hogy a szervezetek a visszaéléseket egy új, holisztikusabb szemlélettel kezeljék, felismerve, hogy azok nem puszta kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit” jelentik, hanem egy valódi árnyék-iparágat képeznek.

"Jelentős azon magyarországi válaszadók aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44 százalék), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (58 százalék), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot" - emeli ki a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

"A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekintjük a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon" – mondta Polacsek Csaba.

Az a bizonyos harmadik fél

Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58 százalék), ami szembetűnő változás a korábbi adathoz (33 százalék) képest. 

Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek” csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok” (frenemies), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók – és ügyfelek alkotják.

A GKI 2016-ban készült kutatása óta a kiberbűnözés „felnőttkorba” lépett és jelentősen nőtt – ez a harmadik leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekmény. A válaszadók 31 százaléka tapasztalt valamilyen kiberbűnözéssel kapcsolatos visszaélést, így Magyarország ebben a tekintetben elérte a globális szintet és ezen a területen mérték az eddig legnagyobb mértékű növekedést.

A bűnös eszköztár

Számos fajtája közül Magyarországon leggyakrabban a kártevő szoftverek (44 százalék) és az adathalászat (37 százalék) fordul elő. A magyar vállalkozások egyre inkább tisztában vannak ezzel a fenyegetéssel, amit az is mutat, hogy egyre többen készítenek a kibertámadásokra vonatkozóan incidenskezelési tervet. 

A 2016-os felmérésben mért 42 százalékkal szemben idén a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozta, hogy saját cége rendelkezik incidenskezelési tervvel a kibertámadások elhárítására, 10 százalékuk azonban nem rendelkezik ilyen tervvel, és még csak nem is fontolgatja annak elkészítését.

"A vezérigazgatókra egyre inkább a vállalatok megtestesítőiként tekintenek, akiktől azt várják el, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a vállalati kultúra és működés minden vonatkozását. Etikai vagy megfelelési gondok esetén pedig – a közvélemény és egyre inkább a hatóságok is – az üzleti vezetőket tartják személyesen felelősnek" – tette hozzá Polacsek Csaba. 

Erre utal az is, hogy a magyarországi válaszadók 17 százaléka szerint elsődlegesen a vezérigazgatók felelősek a vállalat formális üzleti etikai és megfelelési programjáért.

A gazdasági visszaélések 21 százalékára azonban még mindig olyan módon derül fény Magyarországon, amelyre a vállalat vezetésének nincsen befolyása.

Sokba kerül a játék

A visszaélések továbbra is jelentős költségeket okoznak: a felmérésben részt vevő gazdasági bűncselekményeket elszenvedő vállalatok 45 százaléka több mint 100 ezer amerikai dollárt (25 millió forint felett) veszített Magyarországon. 

Ugyanakkor a visszaélésekkel szembeni védekezésben innovatív és fejlett technológiák gazdag tárháza áll a cégek rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik az emberi viselkedés felügyeletét, elemzését, az abból való tanulást, valamint annak előrejelzését.

A felmérést 2017 augusztusa és októbere között végezték; globálisan 7 228, míg Magyarországon 71 vállalat vezető beosztású munkatársa válaszolt online elérhető kérdőívre. A válaszadó cégek többsége az alábbi öt iparágba sorolható: pénzügyi szolgáltatások, termelő szektor, kiskereskedelem és fogyasztási javak, illetve autóipar.

Hirdetés
Kereskedés

A day trading, azaz napi kereskedés során a kereskedő napon belül vásárol és...

Szavazz!

Megfizethetetlen lesz Budapest?

Egymilliós négyzetméterárat prognosztizál a budapesti belváros lakáspiacán...

Megszenvedjük az olasz válságot?

Kudarcba fulladtak az olasz kormányalakítási kísérletek, szakértői kormány...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A brit kormány várakozása szerint októberre meglesz a teljes körű...

A brit kormány "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió...

Hirdetés
Csok

Csok: nem mindenhol nagy segítség

Megyénként és városonként hatalmas szórás: van, ahol a CSOK az ingatlan...

Kelet-Magyarországon fénykorát éli a CSOK

Budapesten a legkisebb a kedvezményt használók aránya.

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Harc a piros talpú magas sarkú cipőért »

4IG 3500 (-1,69 ) ALTEO 680 (-2,16 ) ALTERA 795 (0,63 ) ANY 1410 (0,71 ) APPENINN 605 (-1,31 ) CIGPANNONIA 424 (0,95 ) CSEPEL 968 (2,98 ) Duna House A 4040 (1,51 ) EMASZ 25400 (0,79 ) ENEFI 192 (-1,54 ) ESTMEDIA 121 (1,68 ) FHB 571 (-2,39 ) FORRAS/OE 1080 (-2,70 ) FORRAS/T 1400 (7,69 ) FUTURAQUA 55 (-6,14 ) GSPARK 3400 (3,34 ) KONZUM 3190 (0,31 ) KULCSSOFT 1230 (1,65 ) MOL 2606 (0,46 ) MTELEKOM 414 (0,73 ) NORDTELEKOM 44 (1,40 ) NUTEX 40 (-6,98 ) OPUS 703 (-0,28 ) OTP 9850 (2,60 ) OTT1 286 (-0,35 ) PANNERGY 686 (0,88 ) PLOTINUS 5900 (-0,84 ) RABA 1365 (-1,44 ) RICHTER 5215 (0,19 ) SET Group 253 (1,20 )