Hozzuk ki magunkból a maximumot az állásinterjú során!

| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

Az izgalom az álláskeresés szinte mindegyik fázisára jellemző: a remegő kézzel elküldött jelentkezéstől kezdve a válasz e-mail elolvasásán vagy a hívás fogadásán át egészen az interjúig. Mégis talán az utóbbiban csúcsosodik ki a leginkább a nyugtalanságunk. Ez természetes, hiszen egy idegen környezetben kell helytállnunk, ismeretlen emberekkel kell megkedveltetnünk magunkat, plusz még magunk felé is gyakran hatalmas elvárásokat támasztunk. Nincs is azzal semmi baj, ha szeretnénk jól teljesíteni a személyes találkozás alkalmával, ahhoz azonban, hogy ez ne görcsös erőlködés, hanem egy gördülékeny és eredményes interjú legyen, nem árt betartani néhány alapszabályt. Cikksorozatunk ötödik részében ezekkel foglalkozunk.

A felkészülés a kulcs

Teljesen mindegy, hányadik próbálkozásra sikerült elérni, hogy a pályázati anyagunk alapján behívjanak minket egy állásinterjúra, valószínűleg mindenki ugyanolyan idegességgel vegyes örömöt érez, amikor megtudja, hogy kap egy esélyt. Aztán, ahogy közeledik a személyes találkozás időpontja, fokozódnak az izgalmak. 

Mielőtt azonban túlságosan pánikba esnénk, próbáljunk meg inkább felkészülni - fejben és lélekben egyaránt - a közeledő megmérettetésre. De mit is jelent ez a felkészülés? Mert ehhez nem nagyon találunk tananyagot, amit gyorsan bemagolhatnánk, hogy biztosan minden kérdésre a jó választ mondjuk. Akkor mégis hogyan?

A megoldás nem olyan misztikus, mint képzelnénk: a cél csak annyi, hogy magabiztosan menjünk be az irodába. Tudva azt, hogy jó döntés volt, hogy eljöttünk, és a munkáltató részéről is jó döntés volt, hogy elhívott minket.

Az első lépés tehát az, hogy újra tisztázzuk magunkban azokat a kérdéseket, amelyeket már az álláshirdetés elolvasása és a jelentkezés elküldése közötti időben is feltettünk magunknak: Miért vonzó ez az állás? Miért szimpatikus nekem ez a cég? Mit nyerhetek ezzel a lehetőséggel? Mit nyerhet a cég velem? Ha ezekre határozott válaszaink vannak, az nem csak a belső feszültségünket csökkentheti, de még az interjún is jól jöhet, hiszen nagy valószínűséggel ott is kapunk ilyen vagy ehhez hasonló kérdéseket.

Emellett érdemes minél több információt gyűjteni a cégről, amely talán a következő munkahelyünk lesz, a tájékozottság ugyanis szintén segít a határozott, magabiztos fellépésben. Ha pedig az interjúztató rákérdez, hogy mit tudunk a cégről, még plusz pontot is jelenthet, ha látják, hogy legalább egy Google-keresésnyi időt rászántunk a dologra. Az, hogy fontosnak tartottuk az informálódást, azt sugallja, hogy komolyan vettük a felkészülést.

Az első benyomás

Tegyük fel, hogy sikeresen átvészeltük a várakozással töltött napokat, viszonylag magabiztosan indulunk neki az interjúnak, és az első kézfogást és bemutatkozást is megússzuk elájulás nélkül: hogyan tovább?

Azt valószínűleg senkinek sem kell mondani, hogy az ilyen találkozásokra érdemes legalább minimálisan kiöltözni, hiszen a ruházatunk az első dolog, ami mond rólunk valamit és ami alapján már egy kezdetleges kép kialakul rólunk az interjúztatók fejében. Ennél azonban mégis fontosabb, hogy hogyan viselkedünk és mit mondunk.

Az interjún próbáljunk meg nyitottak és közvetlenek lenni, a beszélgetés közben pedig tartsuk a szemkontaktust! Figyeljünk a testbeszédünkre is: az összekuporodás és a kézzel-lábbal védekezés helyett válasszuk inkább a magabiztosságot sugárzó pózokat, húzzuk ki a vállunkat és emeljük fel a fejünket!

Mivel az a célunk, hogy felkeltsük az érdeklődést magunk iránt, kerüljük a sablonos válaszokat és az elcsépelt példákat! Amikor viszont szakmai múltunkról és sikereinkről beszélünk, legyünk szerények, tárgyilagosak! Emellett pedig hagyjuk a másik felet is beszélni, kerüljük a közbevágásokat, és mindig csak arra válaszoljunk, amit kérdeznek: nem ez a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy belemenjünk a soha véget nem érő, “már azt sem tudom, mi volt a kérdés” jellegű sztorizgatásokba!

Valamint van egy titkos összetevője is a szimpátia kialakításának: ahogy életünk szinte minden területén, úgy az állásinterjún is az őszinte mosoly az az “X-vegyszer”, ami nem csak barátságosabbá és oldottabbá teszi a hangulatot, de segít a bizalom megteremtésében is.

Forrás: flickr

A múlt és a jövő

A beszélgetés során nagy valószínűséggel szóba kerül majd az előző - vagy éppen a jelenlegi, leváltandó - munkahelyünk. Érkezhet kérdés arra vonatkozóan, hogy ott milyen tapasztalatokat szereztünk, mennyire tudtunk azonosulni a cég szellemiségével, illetve milyen véleménnyel vagyunk a főnökünkről, munkatársainkról.

Azt gondolhatnánk, végre egy téma, ahol őszintén elmondhatjuk a problémáinkat, és akkor biztosan nem fordul elő újra ugyanaz. Azonban legyünk óvatosak, mert ez bizony vékony jég! 

Még ha az új állás keresésének hátterében a jelenlegi főnökünkkel és kollégáinkkal ápolt negatív viszony áll is, akkor sem ajánlatos kritikus vagy panaszkodó hangnemben nyilatkozni a helyzetről. Gondoljuk át inkább, hogy az emberi tényezőkön kívül még mik azok, amik zavarnak minket, és válasszuk ezt indoklásnak!

Például beszélhetünk arról, hogy olyan gyakran cserélődtek körülöttünk az emberek, hogy a korábban jól működő csapat szétzilálódott, mi pedig inkább egy stabilabb, támogató környezetben szeretnénk dolgozni. De felhozhatjuk azt is, ha nincs előre lépésre lehetőségünk, így a karrierünk építése és az egyéni fejlődésünk érdekében új kihívásokat keresünk.

A múltunk mellett azonban szóba kerülhet a jövő is: szinte biztosan számíthatunk arra, hogy rövid- és hosszabb távú terveink is szóba kerülnek majd. Az ugyanis, ahogyan a céljainkról beszélünk, sokat elárul rólunk. Ezért érdemes akár előre átgondolni, hogy mi lehet az a következő - reális - karrierlépcső, amely összhangban van a megpályázott pozícióval, és valóban örülnénk neki, ha elérnénk.

Ne szólj szám, nem fáj fejem!

Ha már tudjuk, hogyan készüljünk fel, hogyan nézzünk ki, hogyan viselkedjünk, és hogyan beszéljünk egyes kényes témákról, nem árt azt is tisztázni, hogy mit ne mondjuk inkább. 

Nagyon kellene ez az állás. Akár a vonzó karrierlehetőségek, akár a jobb fizetés, akár a hosszabb munkanélküliségből fakadó pénzügyi problémák miatt mondanánk ezt, jó, ha tudjuk: valószínűleg a jelöltek többsége így van ezzel. Mindenki akarja ezt az állást, ha már egyszer jelentkezett rá. Egy ilyen kijelentéssel biztosan nem győzzük meg a munkáltatót arról, hogy minket válasszon, ha pedig kétségbeesettnek tűnünk, azzal az addig gondosan felépített magabiztos kisugárzásunkat rombolhatjuk le. Ehelyett inkább csak köszönjük meg az interjút.

Milyenek az esélyeim? Az esélylatolgatással várjunk inkább addig, amíg haza nem érünk! Felesleges azonnal visszaigazolást kérni az interjúztatótól. Egyrészt azért, mert valószínűleg nem mondana semmi konkrétat, másrészt azért, mert ez a kérdés megint csak az addig mutatott magabiztosságot tünteti fel valótlan fényben. Inkább köszönjünk el barátságosan, és jelezzük, hogy várjuk a visszajelzést.

Mikor kezdhetek? Ez a kérdés jól példázza, hogy bizony a magabiztosságot is “túl lehet tolni”. Mivel fogalmunk sincs róla, hány vetélytársunk van és ők hogyan teljesítettek, egy ilyen megnyilvánulással könnyen arrogánsnak tűnhetünk. Érdeklődjünk inkább arról, hogy nagyjából mikorra várhatunk visszajelzést.

A cikksorozat következő részében az állásinterjú legfurcsább kérdéseihez és rendkívüli szituációihoz adunk felkészülési tippeket. Addig is sikeres álláskeresést kívánunk mindenkinek!

Olvasd el a sorozat korábbi cikkeit is!

Új állás után keresgélünk? Ezekre figyeljünk!

Egy jó önéletrajzzal borítékolható a siker

Mennyi pénzt kérjünk a munkánkért?

Egy jó motivációs levéllel megfoghatjuk álmaink állását

Hirdetés
Kereskedés

A day trading, azaz napi kereskedés során a kereskedő napon belül vásárol és...

Szavazz!

Megfizethetetlen lesz Budapest?

Egymilliós négyzetméterárat prognosztizál a budapesti belváros lakáspiacán...

Megszenvedjük az olasz válságot?

Kudarcba fulladtak az olasz kormányalakítási kísérletek, szakértői kormány...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A brit kormány várakozása szerint októberre meglesz a teljes körű...

A brit kormány "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió...

Hirdetés
Csok

Csok: nem mindenhol nagy segítség

Megyénként és városonként hatalmas szórás: van, ahol a CSOK az ingatlan...

Kelet-Magyarországon fénykorát éli a CSOK

Budapesten a legkisebb a kedvezményt használók aránya.

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Kevés van belőlük, és egymástól lopkodják »