Már akár a lezárt NAV-határozatokat is megtámadhatjuk

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Egy banális hiba miatt sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt: jó részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet: vállalkozások százai szerezhetik vissza elveszettnek hitt adóforintokat - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A jogszabályok megengedik, hogy egy – akár adóhiányt megállapító – határozatot ne személyesen a hatóság vezetője írjon alá, hanem egy helyette eljáró „kiadmányozó”. A NAV belső szabályzata azt is lehetővé tette, hogy a kiadmányozó aláíráskor ne írja ki a nevét nyomtatott betűkkel.

Ez az eljárás viszont a bíróságok legfrissebb gyakorlata szerint egyértelműen szabálytalan és jogellenes, tekintettel arra, hogy így nem lehet kideríteni, ki írta alá a határozatot, ezáltal azt sem, hogy az illetőnek volt-e joga aláírni.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A bíróságok az utóbbi hónapokban ezen az alapon következetesen semmisítették meg az adóhatóság határozatait. 

A múltbéli bírósági ügyek is újranyithatók

De mi a helyzet a már elbírált ügyekkel? A polgári eljárások szabályrendszere bizonyos feltételek egyidejű bekövetkezte esetén lehetővé teszi a bíróság által már elbírált ügyek újranyitását is.

Ehhez arra van szükség, hogy az ítélet óta olyan új tény vagy körülmény jusson a pervesztes fél tudomására, amely már a per során is fennállt, de arról a pervesztes fél önhibáján kívül nem tudott, holott az rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. 

Fischer Ádám, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje  szerint a hibás adóhatósági aláíráson alapuló és az adózó felelősségét megállapító bírósági ítéletek tekintetében erős érvek szólnak amellett, hogy a fenti három feltétel fennáll.

Az adóhatóság által elkövetett alaki hiba ugyanis már a per során is fennállt, és ez a körülmény az adózóra nézve kedvezőbb ítélethez vezet: az adóhatósági határozat helybenhagyása helyett a bíróság ugyanis köteles a NAV-határozatot hatályon kívül helyezni.

Ami igazán kérdéses, hogy tudhatott-e az adózó az aláírás szabálytalanságáról. Meglátásunk szerint azonban egy adóhatósági határozatban elmarasztalt cég nem tudhatja azt, hogy a határozat végén lévő, olvashatatlan aláírás nem attól származik, akinek a nyomtatott neve fölé azt elhelyezték - véli a szakértő.

Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a per újranyitására vonatkozó lehetőség időben korlátozott: azzal ugyanis az adóhatósági szabálytalanság felismerését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb az ítélethirdetést követő 5. év elteltéig élhet az adózó. Ezáltal a 2013 előtt ítélettel lezárt ügyek már semmiképpen sem nyithatók újra - figyelmeztet az ügyvéd.

És ha az ügy nem járta meg a bíróságot?

Magától értetődik a kérdés: mit lehet kezdeni azon, adókötelezettséget megállapító NAV-határozatokkal, amely ellen az adózó nem kezdeményezett bírósági eljárást?

A közigazgatási eljárás szabályai alapján, az adózó kérelmére az adóhatóság köteles az általa jogszerűtlenül hozott vagy kiadott döntés megsemmisítésére. Kérdéses persze, hogy a hatóság ezen kötelezettségének mennyire tenne önként eleget. Ha azonban az adózó kérelmének a hatóság nem adna helyt, úgy nem kizárt, hogy ez bíróság előtt szintén támadható. 

Hasonlóan a bírósági ítéletek újranyitásához, ezen eljárás is kizárólag akkor lehet eredményes, ha a határozat jogerőre emelkedése óta nem telt el 5 év. 

De mire jó mindez?

Az aláírás hibája, és így az érintett ügyek újranyitása nem érinti az ügyek érdemét. Elvileg ezért az adóhatóságnak joga lenne ahhoz, hogy meghozza ugyanazt a határozatot – immár szabályszerűen aláírva. 

Az ismételt adóhatósági határozat meghozatalának azonban akadályát jelentik az elévülésre vonatkozó szabályok. Az elévülés ugyanis telik, függetlenül attól, hogy egy határozat semmissége megállapításra kerül - olvasható a közleményben.

Ezért – különösen egy régebbi adóhatósági eljárás tekintetében – könnyen elképzelhető, hogy az adóhatósági határozat meghozatalára nyitva álló elévülési határidő már eltelt, azaz az adóhatóság többé nem hozhat az adózóra nézve hátrányos határozatot. Ebben az esetben az adózó véglegesen mentesülhet az adófizetési kötelezettsége alól. 

Mi a nyertes recept?

Ahhoz tehát, hogy eséllyel vegyük fel a harcot egy már lezárt adóhatósági határozattal szemben, a következő minimális összetevőkre van szükség. Egyrészt alapvető követelmény, hogy a határozatot ne az annak végén megjelölt személy írja alá.

Szintén fontos, hogy a határozat, vagy az azt helybenhagyó bírósági ítélet jogerőre emelkedése óta ne teljen el több mint 5 év.

Ha ezek a feltételek fennállnak, és az egyébként rendkívül kusza elévülési szabályok figyelembevételével az adóhatósági határozat meghozatalára nyitva álló határidő lejárt, úgy jó esély mutatkozhat a már megítélt és megfizetett adóforintok visszaszerzésére - áll a közleményben.

Mivel azonban a fenti esetkörre konkrét bírósági joggyakorlat még nem alakult ki, ezért aki erre adja a fejét, az mindenképpen számítson némi küzdelemre. 

Ezt olvasta már?

Hatékonyabb a NAV, de azért lehet vitatkozni »