Sok kkv nem is tudja, hogy jogosult a kedvezményekre

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Magyarországon a cégek a GDP 1,5 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre vagy innovációra. Ez meglehetősen alacsony, a 2020-ra vállalt teljesítésnek mindössze a fele. Az alulteljesítésnek egyik oka az, hogy a vállalkozások nincsenek tisztában azzal, hogy valójában végeznek ilyen tevékenységet, pedig ami még fontosabb, ez után adókedvezményt is igénybe vehetnének. A Via Credit szerint a beruházási költségek után a kisvállalkozások 70, míg a nagyvállalatok akár 50 százalékos támogatáshoz is juthatnak így.

Három lehetőség

A jogszabályok – a társasági adóról szóló törvény mellett a 210/2014 számú Kormányrendelet – három különböző kutatás-fejlesztéshez, illetve innovációhoz kapcsolódó adókedvezmény igénybe vételét teszik lehetővé.

A társasági adóban lehetőség van az adóalap csökkentésére, illetve külön kedvezményként a beruházás költségeinek csökkentésére. Emellett 3 millió euró feletti beruházás esetén a projekt értékének legfeljebb 25 százalékát kitevő pénzbeli támogatást is igénybe lehet venni.

Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója szerint sok vállalkozás minden bizonnyal úgy végzi az innovációt, hogy nem is tud róla, s azt termékfejlesztésnek hívja. Ha ezt a fejlesztést strukturáltan végezné, cserébe kedvezményeket, támogatásokat kaphatna.

A vállalkozások üzleti kockázatot vállalnak a kutatás-fejlesztés során, s a támogatás tulajdonképpen ezért a kockázatvállalásért jár. Akkor is, ha az innováció nem jön be, nem lesz új termék vagy új gyártási technológia.

A Via Credit szakértője hangsúlyozta: a három támogatási lehetőség önállóan is igénybe vehető, de a legtöbb hozzáadott érték akkor keletkezik a vállalatok számára, ha kombinálva használják ki azokat. Már néhány százmillió forint összegű projekteknél is célszerű igénybe venni az adókedvezményeket.

Legjobb esetben a beruházási költségek után kisvállalkozások 70 százalékos támogatáshoz juthatnak, nagyvállalatok pedig 50 százalékoshoz.

„Ez olyan mintha a beszállító 50-70 százalékos árkedvezményt adna a beszerzendő gépek árából” – tette hozzá a Via Credit ügyvezetője.

Miről van szó?

A társasági adóról szóló törvény szerinti adóalap csökkentő 7§ (1) t) bekezdése szerint az innovációval kapcsolatos projektek során felmerült fejlesztési költségek levonhatók a társasági adóalapból.

Ugyanezen törvény adókedvezmény 22/B§ (1) e) pontja szerint a fejlesztésekhez kapcsolódó beruházási költségekre használható fel. Azaz a technológiai és infrastrukturális költségek után kérhető támogatás.

A vállalkozások K+F tevékenységével kapcsolatos beruházás valósulhat meg, azaz egy új termék, technológia piacra vitele vagy a kapacitás fejlesztése. Az adókedvezmények terén jó lehetőség lehet, ha a fejlesztést közösen dolgozza ki a cég egyetemmel, kutatóhellyel. Az egyetemi és akadémiai költségek is elszámolhatók a fejlesztés során. 

A 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról 9§ (1a) bekezdés szerint a K+F-fel kapcsolatos projektekre maximum 25 százalékos pénzbeli támogatás nyújtható. A támogatást bérekre, bérleti díjakra, anyagköltségre és értékcsökkenés ellentételezésére lehet fordítani.

Nincs megkötés a projekt helyszínét illetően. Abban az esetben javasoljuk erre a kedvezményre a támogatást elszámolni, ha éppen nincs elérhető pályázati forrás - olvasható a közleményben.

Kik vehetik igénybe?

Nincs megkötés a támogatás igénybe vevő körére a jogszabályban. De mivel ez a támogatás adókedvezmény, annak a vállalkozásnak éri meg mérettől függetlenül, amelyiknek magas az adózás előtti eredménye. Ez nagyságrendileg minimum 100-200 millió forintot jelent.

Ha ennél kevesebb lenne az adózás előtti eredmény, a ráfordított extra munka nem minden esetben térül meg az adókedvezményen keresztül. 

A beruházás-ösztönzési rendelet kizárólag a nagyvállalatokat támogatja, itt azonban nem releváns az adózás előtti eredmény. A jogosultsági kritériumoknál nem vizsgálnak sok mindent a nagyvállalati státusz igazolásán túl. A maximum 25 százalékos támogatást főleg egyéb szakmai szempontok adják meg.

Milyen feltételekkel vehető igénybe?

A TAO 7§ (1) t) esetében nincs sem területi, sem a vállalkozás méretére vonatkozó megkötés. A rendelkezésre álló adózás előtti eredményből vonható le a K+F közvetlen fejlesztési költsége.

A TAO 22/B§ szerinti adókedvezménynél a K+F-fel kapcsolatos beruházás számolható el, aminek értéke meg kell haladja a 100 millió forintot. A kedvezmény első sorban Pest megyén kívül vehet igénybe és néhány felzárkóztatandó pest megyei településen.

A támogatást adókedvezmény formájában lehet igényelni, ami nagyvállalatok esetén a beruházási összeg 50 százaléka, egyéb vállalkozásoknál 70 százaléka lehet. A kedvezményt 12 év alatt lehet „lelakni” az adóból.

A beruházás ösztönzési törvényen belüli K+F fejlesztésekre nincs területi megkötés, csak a nagyvállalati előírás. Beruházásra támogatást nem lehet kérni, de a főbb fejlesztési költségekre igen. A támogatás kiajánlásánál számos egyéb szempontot is vizsgálnak, mint: i) iparági szegmens ii) gazdasági hatás iii) együttműködés belföldi-külföldi intézményekkel.

Azok a kedvezményezettek számíthatnak nagyobb támogatásra, amelyeknek fejlesztési eredménye, hatása iparágilag és nemzetgazdaságilag is magas potenciállal rendelkezik.

Hirdetés
Kereskedés

A day trading, azaz napi kereskedés során a kereskedő napon belül vásárol és...

Szavazz!

Megfizethetetlen lesz Budapest?

Egymilliós négyzetméterárat prognosztizál a budapesti belváros lakáspiacán...

Megszenvedjük az olasz válságot?

Kudarcba fulladtak az olasz kormányalakítási kísérletek, szakértői kormány...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A brit kormány várakozása szerint októberre meglesz a teljes körű...

A brit kormány "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió...

Hirdetés
Csok

Csok: nem mindenhol nagy segítség

Megyénként és városonként hatalmas szórás: van, ahol a CSOK az ingatlan...

Kelet-Magyarországon fénykorát éli a CSOK

Budapesten a legkisebb a kedvezményt használók aránya.

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Mars - avagy egy hihetetlen teljesítmény »