A gazdasági érdekek és a pusztuló természet

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

A turizmus leállása miatt újra termálvízzel telt meg a Nagyvárad szomszédságában fekvő Püspökfürdő korábban kiszáradt tavacskája, több állat és növényfaj utolsó példányainak az egykori természetes élőhelye.

A Krónika napilap keddi számában közölt összeállítást az új típusú koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott korlátozó intézkedéseknek a természetre gyakorolt hatásáról. A természetvédő szervezetek a 2010-es évek elején hívták fel a figyelmet arra, hogy a püspökfürdői termálvizes rezervátum korábban egyhektáros felületű tava tócsává zsugorodott, és télen be is fagyott. A püspökfürdői termáltóban olyan egyedi fajok utolsó példányai éltek természetes környezetükben, mint a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssi) nevű csigafaj, a Racovita-kele (Scardinius Racovitzai) elnevezésű halfaj és a hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus forma thermalis), amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként.

Legközelebbi rokona a Nílus deltájában található meg. A szakértők a védett élőhely pusztulását már akkor annak tulajdonították, hogy Püspökfürdőn, Félixfürdőn és Nagyváradon is számos szálloda és panzió végzett - sok esetben illegális - fúrásokat, hogy a medencéit és a fűtési rendszerét termálvízzel működtesse, a föld alatti termálvízlelőhely kapacitása pedig véges. Venczel Márton biológus, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegének vezetője a Krónikának elmondta: a termáltó duzzadása is bizonyítja, hogy a szakembereknek igazuk volt.

Nagyobb a termálvíz-kitermelés a környéken, mint amit a természet megenged. Ennek ellenére csekélynek tartotta az esélyét a rezervátum megmentésének. "Sokkal nagyobb a gazdasági érdek, mint a természetvédelem iránti elkötelezettség" - idézte a Krónika a biológust. Ezért szerinte csak addig marad meg a termáltó, amíg újra nem indul a turizmus. Hozzátette: az élőhely tíz évvel ezelőtti állapota már nem állítható vissza, hiszen az őshonos növény- és állatfajok már nincsenek ott. Bár megpróbálták laboratóriumi körülmények között megmenteni, a bordás homorcsa nevű csigafajt nem sikerült szaporítani, és véglegesen kipusztult.

"A Racovita-kelét most is tartják néhány akváriumban, de ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra visszatelepíthető lenne. Jelentős populáció kell ahhoz, hogy életképes legyen a szabad természetben. Azáltal, hogy az egyedszám lecsökkent néhány tíz példányra, végveszélyben van" - mutatott rá a biológus. A szakember szerint a legegyszerűbb a hévízi tündérrózsa visszatelepítése lenne, hiszen ez trópusi fajként a Nílus deltájában is előfordul, és üvegházakban is tartják. Ha azonban nem tartható fenn az optimális vízszint, ez sem élne már meg egykori természetes élőhelyén - mondta a Krónika napilapnak Venczel Márton.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
4IG 600 (-0,66 ) AKKO Invest 416 (1,34 ) ALTEO 752 (-1,05 ) ANY 1170 (2,63 ) APPENINN 324 (-1,07 ) AutoWallis 82 (-2,39 ) BIF 240 (2,13 ) CIGPANNONIA 279 (1,82 ) DELTA 78 (-0,51 ) Duna House 298 (-1,32 ) EHEP 1720 (-1,15 ) FORRAS/OE 1060 (-0,93 ) FUTURAQUA 57 (-1,38 ) GSPARK 3200 (1,59 ) Gloster 2600 (-1,59 ) KULCSSOFT 1580 (-2,77 ) MASTERPLAST 678 (2,73 ) MOL 1559 (0,45 ) MTELEKOM 367 (0,55 ) Megakran 4 (0,46 ) NORDTELEKOM 24 (-2,83 ) NUTEX 23 (1,78 ) OPUS 225 (0,22 ) OTP 8985 (1,18 ) OTT1 170 (5,46 ) PANNERGY 690 (1,17 ) RICHTER 6705 (-1,83 ) WABERERS 1130 (-2,16 ) ZWACK 16350 (0,93 )