A kereskedelem is segíthet az éhezéssel szemben

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az élelmiszerekre és mezőgazdasági termékekre vonatkozó nemzetközi kereskedelmi szabályozás nem hagyhatja figyelmen kívül a fejlődő országok élelmezésbiztonsági és egyéb fejlesztési szempontjait. Ehhez egy a nemzeti mezőgazdasági és kereskedelmi szabályozással összhangban lévő, gyakorlatorientált irányvonalat kell kialakítanunk, érvel az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentése.

A mezőgazdasági termények nemzetközi kereskedelmének további várható bővülése és esetleges változása, együtt a nemzetközi készleteket veszélyeztető tényezőkkel növelik a kereskedelem szerepét az élelmezésbiztonság szintjének és minőségének formálásában. Ebből kifolyólag a politikusok előtt álló legnagyobb kihívás, hogy a globális kereskedelmet úgy formálják, hogy az „az éhezés, élelmezés bizonytalanság és a hiányos táplálkozás felszámolásáért és ne annak ellenében dolgozzon” - olvasható a FAO A mezőgazdasági árupiacok helyzete (The State of Agricultural Commodity Markets) című anyagában.

Sokkoló piacok?

Az éves jelentés legújabb kiadása igyekszik kibékíteni a nézetkülönbségeket is a szabadkereskedelem-pártiak, akik szerint az élelmezés kulcsa a korlátozásmentes kereskedelem, és a azok között, akik a közelmúlt ingadozó élelmiszerárai miatt inkább egy óvatosabb megközelítést és főleg több biztonsági intézkedést látnának szívesen.

A jelentés emellett kiemeli, hogy a kereskedelem szerepe korrelál az adott ország adottságaival (jövedelemszint, gazdasági és földszerkezet, mezőgazdasági fejlettség szintje). Az országok sokfélesége megköveteli, hogy a nemzeti kereskedelemre vonatkozó nemzetközi ajánlások támogassák az élelmezésbiztonság mind a négy dimenzióját: elérhetőség, hozzáférés, felhasználás és stabilitás.

Megtalálni az arany középutat a rövid és hosszú távú célok között egyre fontosabbá válik a piaci sokkok geopolitikai, természeti és politikai okok miatti valószínűségének növekedése miatt.

Az országok kísérletei a beavatkozásra a hazai piacok védelmében sok esetben épp ellenkező hatást érnek el, és a belső piacon okoz instabilitást az árakban, miközben például a mezőgazdasági termelés és hatékonyságába való beruházással jobb eredményeket lehetne elérni.

A drámai változás kora

A nemzetközi „piactér” az elmúlt évtizedben komoly változásokon ment keresztül: az élelmiszerek kereskedelme megháromszorozódott, főleg a gyümölcsök, zöldségek, hal, hús és tejtermékek miatt – mind olyan termékek, melyekre komoly nemzetközi sztenderdek vonatkoznak, ellentétben például a szemes terményekkel.

Emellett eltolódtak a gazdaságföldrajzi súlypontok. Dél-Amerika, a kontinens Északi felétől átvéve a stafétát, mára a legnagyobb nettó élelmiszerexportőrré vált. Eközben a regionális kereskedelmi megállapodások is megszaporodtak, és amíg a mezőgazdasági áruimport több ország számára fontos tényező, a kivitel esetében inkább megfigyelhető koncentráció (Brazíliából a cukor, az Egyesült Államokból a szemes termények), tovább növelve a kínálat terén jelentkező kockázati tényezők sorát.

Érdekes tendenciák még a globális értékláncok felbukkanása és a mezőgazdasági termelésben jelentkező vertikális integráció. Ezek egyrészt megkérdőjelezik a versengő piacokról vallott klasszikus nézeteket és a természetes előnyök kihasználását, másrészt viszont új lehetőségeket nyitnak a kistermelők számára.

A szupermarketek „forradalma” sok fejlődő országban szintén nem elhanyagolható hatásokkal jár. A kiskereskedelmi láncok gyakran közvetlenül szerzik be termékeiket, megbontva az addig kialakult szokásokat, mint ahogy láthattuk a banán esetében, ahol a három legnagyobb banánkereskedelmi multinacionális vállalat 70 %-os piaci részesedését (2002-es adat) alig 13 év alatt 37 %-ra szorították le. Azt is érdemes hozzátenni, hogy a szupermarketek erős árnyomás alatt működnek, aminek a mennyiségi és minőségi elvárások betartása mellett, nem minden termelő tud megfelelni.

A hangsúly a tényeken és a rugalmasságon

A jelentés közös nevezőre hozhatja a szabad kereskedelem és a szabályozott piacok védelmezőit, amely csoportok között a különbségek sokszor a kereskedelem és az élelmezésbiztonság eltérő definiálásából adódnak. A valóságban egyes országok nem tisztán egy irányt követnek, hanem, körülményektől függően, olykor a saját termelőiket védik jobban, míg más esetben a nyitott kereskedelmet preferálják.

Sőt, sokszor a védett és szabad piacok közti különbségek elmosódnak a mindennapokban a kereskedelmi szabályok tényleges alkalmazása miatt. Például a legkevésbé fejlett országok kivethetnek kiemelkedően magas importvámokat, a fejlődő országok közepesen magasakat és a fejlett országok számára a legalacsonyabb szint engedélyezett. A valóságban azonban a vámtarifák között szinte nincs is különbség.

Az élelmezésbiztonság szempontjainak figyelembe vétele a gazdaság több területén és a kereskedelmi politikák kialakításakor egy lehetőség arra, hogy a kereskedelem egy, a fenntartható fejlődést és az éhezés felszámolását támogató eszközzé váljon a kezünkben - áll a FAO jelentésében.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Kína: elérhetőbb cél a részleges megállapodás »

4IG 839 (-2,44 ) AKKO Invest 28800 (1,41 ) ALTEO 762 (0,26 ) APPENINN 432 (0,23 ) AutoWallis 104 (0,48 ) BIF 302 (-1,95 ) CIGPANNONIA 264 (-1,86 ) CyBERG 1520 (-10,59 ) ELMU 34000 (-0,58 ) ENEFI 435 (0,93 ) ESTMEDIA 115 (0,88 ) FORRAS/OE 1550 (-8,28 ) FUTURAQUA 102 (-1,17 ) GSPARK 4650 (1,97 ) MASTERPLAST 770 (1,58 ) MOL 2890 (0,56 ) MTELEKOM 446 (0,22 ) NORDTELEKOM 45 (-0,33 ) NUTEX 29 (1,05 ) OPUS 338 (-2,59 ) OTP 13200 (2,09 ) OTT1 254 (-3,06 ) PANNERGY 744 (1,09 ) RABA 1095 (-1,35 ) RICHTER 4842 (0,46 ) SET Group 113 (-0,88 ) TAKAREK 572 (-0,69 ) WABERERS 1390 (0,36 ) ZWACK 17150 (-0,29 )