A „szívószál hatás” felkavarhatja a műanyagipart

| forrás:
Flow PR
| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

Növekvő kockázatokra figyelmeztet a magyar nemzeti össztermék 2,7 százalékát adó magyar műanyagiparban az Euler Hermes Hitelbiztosító. Az egyszerhasználatos műanyagokra vonatkozó Európai Uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt növekedhet a fizetésképtelenség és a csődök kockázata a szektorban.

A vállalatoknál szemléletváltás szükséges, kénytelenek lesznek innovációra költeni, annak érdekében, hogy alternatív, környezetbarátabb megoldásokkal váltsák ki a jelenlegi technológiákat, alapanyagokat, melynek következtében több szereplő is nehéz helyzetbe kerülhet. Másrészről éppen az alapanyagok tekintetében az alternatív alapanyagokra történő részleges áttérés hozhat áttörést az ágazatban, melyre a kapcsolódó iparágaknak, mint például az élelmiszeripar fel kell készülni. – állítja az Euler Hermes szakértője.

Az Euler Hermes, a magyarországi piacvezető hitelbiztosító a műanyagipar kilátásait vizsgálta legfrissebb elemzésében. 2019 májusában az Európai Parlament és a Tanács egyezségre jutott a bizonyos falvastagságú polietilén tasakok, illetve egyszerhasználatos műanyagokkal kapcsolatos direktívát illetően. A szabályozás a tíz, az európai tengerpartokon legtöbbet előforduló műanyagterméket érinti, köztük a szívószálakat, műanyag evőeszközöket, tasakokat, keverőpálcákat, cigaretta füstszűrőket és PET palackokat. A direktíva előírja a tagországoknak, hogy 2021-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendbe az összeurópai szabályokat, de egyes tagok, mint Franciaország, Nagy-Britannia vagy Olaszország már jóval hamarabb adoptálják a szigorításokat. Magyarországon már közigazgatási szinten folynak az egyeztetések, de a direktíva alkalmazásáról még nem jelent meg rendelet.   

Az EU 2021-től betiltja azokat a termékeket, mint például a szívószálakat, műanyag tálakat és evőeszközöket, amelyek esetében rendelkezésre állnak környezetbarát és megfizethető helyettesítők. A többi műanyagtermék esetében pedig a fogyasztás csökkentését, a szelektív gyűjtést, illetve az újrahasznosítás fokozását írja elő: 2021-re csökkenteni kell az üdítőskupakok, eldobható kávéspohár-fedelet használatát, 2025-re pedig a PET palackoknál 90 százalékos újrahasznosítást jelöl meg kötelező célként. 2024-től általánossá teszik a „szennyező fizet” elvet, vagyis kiterjesztik a gyártók felelősségét a környezetvédelmi célok elérése tekintetében. 

Az egyszerhasználatos műanyagok teszik ki a világon termelt összes műanyagtermék egyharmadát.

A műanyagtermelés, míg Ázsiában – azon belül Kínában, amely a világ teljes műanyagtermelésének 30 százalékát adja - és Afrikában növekszik, addig Európában stagnál, vagy csökken, Egyesült Államokban pedig 2019-ben ismételten fellendülőben van. Összességében a kilátások az elkövetkező évekre hasonlóak, globális világtermelési szinten műanyagok tekintetében stagnálás várható.  Európában, mely a világ műanyag termelésének 17%-át adja, Lengyelország kivételnek számít, lévén, hogy ott a műanyagfeldolgozóipar a vezető iparág, így nem véletlen, hogy a lengyel kormány végig ellene volt az európai szigorításoknak.

Magyarországon a műanyagipar nemzetgazdasági szinten stratégiai fontosságal bír, hiszen a GDP közel 3 százalékát adja.  Ezen belül a műanyag csomagolóeszközök gyártásából származó iparági összárbevétel tavaly elérte a 287,5 milliárd forintot, melynek 57 százaléka exporttevékenységből származott.

A műanyaghulladékok újrahasznosítása terén Magyarország sereghajtók között van az Európai Unióban: míg nálunk az arány 25-26 százalék, addig 17 ország már 40 százalék felett jár az újrahasznosítás tekintetében, 3 országban pedig 50% feletti az újrahasznosítás aránya. Ez az arány is további szabályozás alá kerül a közeljövőben, hiszen 2025-ig 50%-os az előírt újrahasznosítási részesedés, 2030-ra pedig 55% az EU direktíva által meghatározott érték. Továbbá a képződő műanyaghulladék több mint felét Magyarországon még mindig hulladéklerakókban helyezzük el (vagyis föld alá temetjük), miközben egyre több európai ország tiltja vagy erőteljesen korlátozza ezt a nem környezetbarát megoldást, - jól mutatja ezt a szemléletet, hogy 11 EU-s országban a hulladéklerakók aránya 10% alatt van.

Az uniós előírás által érintett egyszer használatos műanyagok gyártása hazánkban a csomagólóiparnak 2-5 százalékát teszi ki, ami csak látszólag marginális nagyság. De az újrafelhasználási trendekkel és direktívákkal együtt elmondható, hogy jelentős változások előtt áll az iparág. Vannak olyan cégek, melyek kizárólag az érintett termékkör gyártásával foglalkoznak, míg más vállalatok árbevételének jelentős részét adja ezek gyártása - lényegi változás náluk lesz. A szektor szereplőinek fel kell készülni ezekre a trendekre mind a termékkör, mind a felhasznált alapanyagok tekintetében, hiszen azok a magyar vállalkozások széles sprektumát érinti direkt vagy indirekt módon – hangsúlyozza Bujdosó Tünde, az Euler Hermes igazgatója. A vegyiparon kívül közvetve érintett még az élelmiszeripar és üdítőital gyártás, a dohány- és gyógyszeripar, illetve természetesen az olajipari petrolkémiai cégek. Az élelmiszeriparnak például szembe kell néznie a ténnyel, hogy a kizárólag

 

primer alapanyagok felhasználásával gyártandó csomagolóanyaknál milyen mértékben lehet bedolgozni a sekunder alapanyagokat.  A vállalatok kénytelenek követni a fogyasztók körében terjedő környezettudatosságot és bizonyos termékeknél regranulátummal, vagy biodegradábilis politejsav alapú polimerekkel, új technológiákkal helyettesíteni a jelenlegi megoldásokat. A mai árbázisok alapján ez egyértelműen többletköltséggel jár, hiszen az egyre növekvő felhasználású regranulátumok, ára, amelyek élelmiszer csomagolóanyagok előállítására alkalmasak sokkal magasabb a primer anyagok áránál. A korábban említett többnyire növényi alapú biodegradábilis alapanyag pedig 3-szor annyiba kerül, mint az általánosan használt „hagyományos” primer granulátum. Az elmondottak alapján lesznek olyan vállalatok, amelyek nem tudják, vagy nem akarják a váltással járó költségeket finanszírozni, így gyakoribb késedelmekre, illetve akár növekvő fizetésképtelenségi arányra is számít az Euler Hermes a műanyagiparban. Másrészről, az alternatív megoldások és a környezettudatosabb viselkedés fellendíthet egyes piaci szegmenseket, és ezáltal Európai Uniós megítélésünk is kedvezőbbé válhat ezen a területen is – véli Bujdosó Tünde.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Az eurózóban is visszaesett az ipari termelés »

4IG 603 (2,20 ) AKKO Invest 505 (3,91 ) ALTEO 862 (0,94 ) APPENINN 363 (-1,89 ) AutoWallis 107 (-1,83 ) BIF 315 (0,32 ) CIGPANNONIA 186 (0,43 ) CSEPEL 488 (8,44 ) CyBERG 1550 (3,33 ) DM-KER 4500 (5,88 ) Duna House A 3790 (-0,26 ) EHEP 8000 (-1,23 ) ELMU 34000 (-0,58 ) EMASZ 31000 (-0,64 ) ENEFI 378 (-7,58 ) ESTMEDIA 125 (-2,35 ) GSPARK 5240 (-0,38 ) MASTERPLAST 762 (0,79 ) MOL 2640 (1,46 ) MTELEKOM 446 (-1,55 ) NORDTELEKOM 48 (-0,10 ) NUTEX 39 (0,26 ) OPUS 288 (-1,97 ) OTT1 208 (-1,19 ) PANNERGY 752 (0,80 ) RABA 1155 (3,12 ) RICHTER 7060 (1,00 ) SET Group 101 (-0,20 ) TAKAREK 504 (0,80 ) WABERERS 1090 (0,46 )