-->

Háttérbe kerültek a zöld projektek a vállalatoknál

| forrás:
Pressinform
| szerző: | olvasási idő: kb. 3 perc

A magyar kis-és közepes vállalkozások a radikális költségcsökkentést és hatékonyság-növelést jelentő beruházásokban látják a kiutat a válságból, miközben sorban lépnek vissza a korábban megpályázott, vagy már nyertes, hosszabb távú és alacsony megtérülést jelentő vállalati zöld-projektek megvalósításától - mutatnak rá elemzésükben a Virtuális Erőmű Program (VEP) szakértői.

Noha sok, a fenntarthatóság jegyében indított energiahatékonysági projekt lekerült a napirendről, a vállalatok teljes életciklusára ható – a digitalizációt, a folyamatracionalizálást, vagy a működési innovációkat célzó –, új típusú beruházások sokkal nagyobb mértékben, akár 30%-kal is csökkentik a cégek ökológiai lábnyomát. Az e-autó beszerzések helyett a flották felszámolása vagy átszervezése lett az új trend, a kiállítási standokat és céges tréningeket az online oktatás és a webináriumok váltják fel – technológiát váltanak, racionalizálnak és megtartják a home office-t a kkv-k.

A Virtuális Erőmű Program (VEP) Kelet-közép Európa legnagyobb zöldenergetikai programja, az Európai Bizottság által díjazott fenntarthatósági kezdeményezés. A VEP fenntarthatósági programjaiban eddig több mint 9 ezer magyar vállalat, 350 ezer diák és több száz önkormányzat, intézmény, valamint lakossági partner vett részt. Ennek köszönhetően a VEP 2020-ra a negyedik legnagyobb erőművé vált Magyarországon 588 MWE soha meg nem termelt energiával.  

A koronavírus-járvány jelentősen átalakította a kis-és közepes vállalkozások fejlesztési fókuszait. Míg fél évvel ezelőttig, részben a globális és hazai klímafókuszú kommunikációs boom következményeként a vállalkozások egyre szélesebb körben építették be üzleti folyamataikba és marketingkommunikációjukba a zöldítést, és kerestek piaci alapon vagy támogatásokkal kapcsolt módon klasszikus zöld beruházásokat – épület-energetikai és gépészeti fejlesztések, elektromos rendszerek és gépek cseréje –, most a válság hatására a folyamat megtorpant.

A válság egyik következménye, hogy a vállalkozások ma már kevésbé érzik beláthatónak és vállalhatónak – különösen a presztízs jellegű, vagy marketingfókuszú – energiahatékonysági beruházásokat, amelyek jellemzően 5-8 év alatt – állami támogatással 3-5 év alatt – térülnek csak meg, és összességében legfeljebb 4-6, esetenként 10%-os költségcsökkenést eredményeznek.

30-40%-os hatékonyságnövelésre hajtanak a cégek

A válság által talán leginkább sújtott, a túlélésre fókuszáló kkv-szektor cégei most az energia és rezsikiadások lefaragásánál jóval radikálisabb költségcsökkentési és hatékonyságnövelési beruházások és fejlesztések felé fordultak – emelte ki Molnár Ferenc. A mintegy 10 ezer vállalkozó partnerrel rendelkező VEP ügyvezetője hozzátette: minden korábbinál nagyobb az igény a radikális, akár 30-40%-os hatékonyságnövelést eredményező beruházások iránt.

A kkv-k digitalizációval, folyamat- és termelési, valamint működési-szervezési innovációkkal vagy technika- és technológia-váltással kívánják jelentősen növelni hatékonyságukat. Egyfelől kiugró az érdeklődés a HIPA Versenyképesség növelő támogatási pályázata és az úgynevezett EKD-támogatások (egyedi kormánydöntés útján odaítélhető) iránt, ugyanakkor az utóbbi hónapokban sorban lépnek vissza a kkv-k a megújuló energiás, vagy energia-hatékonysági projektek megvalósításától, sőt, még a kapcsolódó uniós pályázatokat is visszavonatják és a nyertes projekteket sem kívánják megvalósítani.

Fenntarthatóbb szerkezet, kisebb ökológiai lábnyom

Noha a zöldítési projektek háttérbe szorulásával látszólag a fenntarthatóság ügye zárójelbe került, valójában ezek a beruházások dimenzióugrást jelentenek a fenntarthatóság szempontjából, mert a vállalkozások teljes életciklusára hatnak – hangsúlyozza Molnár Ferenc. A kkv-k célja egyértelmű: a lehető legminimálisabbra kívánják szorítani a humánerőforrás és az anyagok mozgatásának igényét, az azzal járó korábbi költségeket, valamint az anyag- és energiaveszteségek mértékét.

A VEP szakértői úgy tapasztalják, hogy ez a szemlélet a konkrét beruházásokon túl is érvényesül: a cégek a korábban tervezett elektromosautó-beszerzések helyett csökkentik, vagy felszámolják a gépkocsi és teherjármű flottáikat, áttervezik és optimalizálják az anyag- és energia-áramokat, továbbá a lehető legszélesebb körben fenntartják és működtetik az online kommunikációs elemeket és a home office lehetőségét. A standolást és kiállításokat felváltja a virtuális showroom, az edukációt a digitális oktatás és a webináriumok, a klasszikus tárgyalásokat pedig a webes konferenciák.

A VEP szakértői támogatásával előkészített és benyújtott pályázatok szinte kivétel nélkül tartalmaznak új és innovatív, IT-alapú megoldásokat, illetve megújított vállalatirányitási, vagy azt támogató rendszereket, ahogy a kommunikációs utak átgondolását és digitalizációját is. A projektek több mint felében jelenik meg a logisztika és az anyagáramlások újragondolása, illetve a telephelyi funkciók, úgy mint a tervezés, a gyártás, a szerelés, a programozás, az oktatás, a szimuláció vagy a raktározás átgondolt, jól strukturált újra-elhelyezése – figyelembe véve az anyag és információ áramlás egyediségeit. Mindezektől jelentős hatékonyság-növelést, anyag- és energiatakarékosabb működést és költségmegtakarítást várnak a cégtulajdonosok.

A VEP szakértőinek becslése szerint ezekkel a beruházásokkal – a költségcsökkentéssel párhuzamosan – a vállalatok teljes ökológiai lábnyoma átlagosan 30%-kal csökkenhet. Az anyag- és energia használat miatt lábnyom 15-20%-kal, a közlekedéshez kapcsolódó dimenzió akár 30-50%-kal, míg a termeléshez és gyártáshoz kapcsolódó, terület- és tér-használati rész mintegy 10-15%-kal lehet kevesebb.

A Virtuális Erőmű Program maga is ehhez hasonló módon alakult át: a program teljes működését az elmúlt két hónapban digitalizálták, bevezették a távmunkát, és csak két ügyfélszolgálatot, dokumentum illetve szervertárat tartanak fenn országosan. Digitalizálták a teljes edukációs programjukat, aminek eredményeképpen több tízezer diák tanult a VEP tananyagaikból a járványidőszak alatt, ősszel pedig elindítják a Virtuális Tanár Programot (VTP) is. Új mobilalkalmazásra és chatbotra alapozott szoftver- és eszközfejlesztés indult el, amelyre építve 2021-ben elindul a teljes lakosságot célzó „VEP lakossági blokk”, amihez minden magyar csatlakozhat. Az új növekedési dinamika elismerőseképpen a Szerencsejáték Zrt 2019. nyarától a VEP főtámogatója lett.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

További támogatások érkezhetnek a zöldebb közlekedéshez »