Jelentős a műanyagszennyezés a Dunában

| forrás:
WESSLING Hungary Kft.
| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

A Dunában van a legtöbb mikroműanyag. Köbméterenként 50 részecske. A Parányi Plasztiktalány projekt során a WESSLING Hungary Kft. a Rába és az Ipoly után megmérte a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is.

50 részecske 1 m3 vízben! – így összegezhető a két dunai mérés eredménye, ami azért is megdöbbentő, mert az eddigi magyarországi mérések közül kiemelkedően ez a legnagyobb érték. A szakemberek a Megyeri hídtól északra 1 m3 vízben átlagosan 45, míg a déli mintavételi ponton, a Csepeli Szabadkikötőnél 55 részecskét detektáltak. Ez azt jelenti, hogy a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. Mindez a városokra jellemző nagy népsűrűséggel lehet kapcsolatban: a csapadékkal bemosott szennyezés és a szennyvíztisztító-telepek is a mikroműanyagok jelentős forrásai lehetnek.

Ami a Dunán azonosított parányi plasztikok anyagfajtáit illeti: a korábbi hazai mérésekhez hasonlóan a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak kimutathatók.

Nemzetközi kutatások már bebizonyították, hogy a mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen az óceánokban, tengerekben, kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentve. A WESSLING Hungary Kft. független laboratórium partnereivel együtt az idén tavasszal azért indította el a Parányi Plasztiktalány projektet, hogy a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyagszintjét is megvizsgálják.

A korábbi mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok már felhívták a figyelmet arra: az európai mérésekhez hasonlóan Magyarországon is feltételezhető, hogy a mikroműanyagok megtalálhatók felszíni vizeinkben. A Tiszán Dombrádnál a WESSLING mérései alapján a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben, a Tisza-tóból származó mintában pedig 23,1 részecskét találtak. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilénből, polipropilénből és polisztirolból álltak.

A Parányi Plasztiktalány projekt során először az Ipolyban vettek mintát: 1,7 részecskét mértek egy köbméter vízben. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. Az elterjedtebb (pl. polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott anyagtípusok (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) is kimutathatók voltak.

A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a WESSLING Hungary Kft. Ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Érdekes, hogy ezek a részecskék nem a Tisza vízgyűjtőjén is detektált, széles körben felhasznált anyagtípusok, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).

4IG 4285 (0,23 ) AKKO Invest 24200 (-2,42 ) ANY 1340 (0,37 ) APPENINN 480 (-1,23 ) AutoWallis 124 (0,41 ) BIF 3100 (-0,64 ) CIGPANNONIA 410 (0,74 ) CyBERG 1900 (9,20 ) Duna House A 4220 (2,93 ) ESTMEDIA 92 (-5,92 ) FORRAS/OE 1030 (-0,96 ) FUTURAQUA 76 (1,73 ) GSPARK 3600 (0,56 ) KONZUM 204 (1,75 ) KPACK 17500 (8,02 ) MASTERPLAST 700 (-0,85 ) MOL 3204 (0,69 ) MTELEKOM 412 (-0,48 ) NORDTELEKOM 45 (3,18 ) NUTEX 29 (2,80 ) OPUS 410 (2,24 ) OTP 12000 (-1,32 ) OTT1 199 (-2,21 ) PANNERGY 700 (0,29 ) RABA 1180 (1,72 ) RICHTER 5105 (0,69 ) SET Group 688 (-0,86 ) TAKAREK 680 (2,10 ) ZWACK 17650 (0,86 )