Túlhalászat fenyegeti a tengeri élővilágot

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A globális éves egy főre eső halfogyasztási mutató először érte el a 20 kilogrammot, ami köszönhető a halgazdálkodás (akvakultúra) terjedésének, egyes népszerű fajták bőséges elérhetőségének és az alacsonyabb veszteségnek - olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kiadványában.

Ezek a fő számok

Bár egyes földrajzi területeken pozitív változást tapasztalhatunk, a világ tengeri erőforrásainak helyzete nem javult. Az ENSZ szervezet jelentése a globális halászat és akvakultúra helyzetéről megállapítja, hogy a kereskedelembe került halállomány közel harmada nem fenntartható módon lett kitermelve – ez 1974-hez képest háromszoros érték.

2014-ben a teljes fogásmennyiség 93,4 millió tonna volt, valamivel magasabb az előző évinél. Az alaszkai tőkehal vezeti az eladási listákat, megfosztva elsőségétől az 1998 óta töretlenül népszerű szardellát és egyúttal bizonyítva, hogy a hatékony erőforrás-gazdálkodás nem csak papíron működhet. Tonhalból, homárból, garnélából és lábasfejűekből szintén jó volt a fogás 2014-ben.

A világ vizein összesen 4,6 millió halászhajó cirkált 2014-ben (90 százalékuk Afrikában és Ázsiában), és ebből csupán mintegy 64 000 hossza haladta meg a 24 métert.

A jelentés szerint az emberi fehérjebevitel 6,7 százaléka származott halból, ami egyúttal kiváló omega-3 zsírsav, vitamin-, kalcium-, cink- és vasforrás is.

57 millió embert foglalkoztat a halászati szektor, harmaduk az akvakultúrában dolgozik. A szektor a világkereskedelem teljes értékének 1 százalékát teszi ki, és a mezőgazdasági kivitel közel 10 százalékát.

Halgazdálkodás

Becslések szerint az egy főre jutó halfogyasztás meghaladta a 20 kilogrammot – az 1960-as évek szintjének kétszeresét. Ez pedig az akvakultúrának, a vízi állat- (halak, puhatestűek, rákok) és növénytenyésztésnek köszönhető.

Míg az akvakultúra leginkább Kínában virágzik, terjedőben van más országokban is, például a szubszaharai Afrikában. Emellett növekedésnek indult az ágazat Chilében és Indonéziában, mint ahogy Norvégiában és Vietnámban, a világ második és harmadik legnagyobb halexportáló országaiban is.

Magyarország beletartozik azon a 35 országot magába foglaló országcsoportba, ahol a tenyésztett hal mennyisége több volt a vadon fogottnál. Hazánkban viszonylag fejlett az akvakultúra szektor - olvasható a jelentésben.

A fenntarthatóság kérdése

A FAO által megfigyelt vadon élő halállomány 31,4 százalékát érintette a túlhalászat 2013-ban, ez az arány 2007 óta gyakorlatilag változatlan. Ez nemzetközi egyezmények alapján akkor következik be, amikor a halállomány mennyisége a legnagyobb fenntartható hozam eléréséhez szükséges szint alá csökken.

Egyes országokban már elindultak biztató folyamatok ennek ellensúlyozására. Az Atlanti-óceán északnyugati partján az éves halkitermelés mennyiségét az 1970-es évekhez képest megfelezték. A foltos tőkehal-, a laposhal- és a lepényhal-állomány már a regeneráció jeleit mutatja, a tőkehalnál azonban ez lassabban megy. A magas áron kínált chilei tengeri sügér esetében sem növelték a halászat mértékét az Antarktisz vizein 2005 óta.

A Földközi-tenger és a Fekete-tenger helyzete ennél sokkal rosszabb: a halállomány 59 százaléka biológiailag nem fenntartható módon kerül kihalászásra. Különösen veszélyeztetettek a nagy halak, mint a szürke tőkehal, vörösmárna, nyelvhal és a tengeri durbincs. A Földközi-tenger keleti partvidékén félő, hogy a klímaváltozás miatt invazív halfajok szaporodnak el.

A FAO évtizedek óta azon dolgozik az országokkal együttműködésben, hogy a halkitermelés adatai megbízhatóbbak és pontosabbak legyenek.  

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

40 millió euró értékben exportál Magyarország halat »

4IG 578 (-5,25 ) AKKO Invest 476 (-3,25 ) ALTEO 844 (-2,99 ) ANY 1365 (-0,73 ) APPENINN 349 (-3,72 ) AutoWallis 99 (-4,62 ) CIGPANNONIA 184 (-0,75 ) CSEPEL 382 (-15,86 ) DM-KER 4000 (-11,11 ) Duna House A 3810 (0,53 ) EHEP 7400 (-4,52 ) ENEFI 398 (-0,50 ) ESTMEDIA 116 (-7,35 ) FUTURAQUA 101 (-1,55 ) GSPARK 5060 (-3,44 ) KPACK 18800 (-5,05 ) KULCSSOFT 2580 (-5,84 ) MASTERPLAST 734 (-2,91 ) MOL 2550 (-5,42 ) MTELEKOM 422 (-3,66 ) NORDTELEKOM 48 (-2,26 ) NUTEX 37 (-4,63 ) OPUS 271 (-4,31 ) ORMESTER 10400 (6,67 ) OTP 14950 (-2,42 ) OTT1 199 (-3,86 ) PANNERGY 712 (-5,07 ) RABA 1090 (-2,24 ) RICHTER 6930 (-1,77 ) SET Group 97 (-4,06 ) TAKAREK 494 (-1,59 ) WABERERS 1090 (0,46 ) ZWACK 17500 (-0,85 )