-->

Villanyautókkal elérhető az uniós klímacél

| forrás:
Cambridge Econometrics
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Az autóipar klímabarát megújításával az Európai Unió jócskán túlszárnyalhatja 2050-re kitűzött kibocsátás-csökkentési céljait. Az ehhez szükséges átalakulás megalapozhatja az EU gazdasági növekedését a 2020-21-es válság után, és 2030-ra több mint kétszázezer új munkahely jöhet létre - állapítja meg a Cambridge Econometrics nemzetközi kutatócsapat elemzése. Az elektromos járművek ráadásul az EU-n belüli energiahordozókat használnak, így elterjedésük csökkenti a kontinens függését az olajimporttól.

A közgazdasági profilú kutatócég egy nemzetközi konzorcium tagjaként több mint egy év alatt készítette el technikai és makrogazdasági elemzését, amely arra kereste a választ, hogyan erősíthetik az európai gazdaságot, növelhetik a foglalkoztatást és javíthatják a külkereskedelmi egyensúlyt a gépkocsik károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó új technológiák. A cég munkatársai végezték a gazdasági előrejelzéseket ahhoz a nemzetközi kutatáshoz, amely különböző gazdaságpolitikai szcenáriók szerint számolta ki az elektromos járművek elterjedésének várható hatását 2030-ra és 2050-re.

A Cambridge Econometrics minden vizsgált gazdasági szcenáriója a légszennyezés jelentős csökkenését mutatja az áttérésnek köszönhetően. Abban az esetben, ha például 2030-ra az új autók negyede zéró-kibocsátású, negyede teljesen hibrid, fele pedig „enyhébb” hibrid technológiájú lenne, Európa akár 88 százalékkal csökkenthetné a személyautókból származó CO2 kibocsátását. Tehát már önmagában a villamos és hibridhajtású járművekre való nagy arányú áttéréssel elérhetővé válna az uniós klímacél: a közlekedésből származó CO2-kibocsátás 60 százalékos csökkentése 2050-re. Mindez hozzájárulna a légszennyezettség jelentős csökkentéséhez, amely jelenleg évente 467 ezer korai halálozás legfőbb okozója az Unióban.

„Számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a klímamentő lépések mekkora terhet jelentenek az ipar számára az amúgy is válsággal súlyosbított időszakban. Ezért lényeges pontosan kimutatni, hogy az alacsony kibocsátású járművekre való áttérés milyen gazdasági hatásokkal jár – emeli ki Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezetője, a kutatócég klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szakcsoportjának vezetője. – Különösen fontos kérdés ez, amikor az európai autóipar amúgy is csökkenő belső piaci kereslettel, felesleges gyártókapacitásokkal és a tengerentúli riválisok által támasztott növekvő versennyel küzd.”

Csökkenő üzemben tartási költségek, növekvő gazdaság
Míg 2010-ben egy hibrid-elektromos hajtású autó előállítása közel háromezer euróval került többe, mint egy hagyományos belsőégésű motorral szerelt modellé, ez a különbség 2020-ra mindössze ezer euróra csökkent. Az üzemanyag és más folyó költségek beszámításával az autóbirtoklás összköltsége közötti különbség rohamosan csökkenni fog a különböző technológiák között a következő években. Egy biztos: az új járművek magasabb árát már a megtakarított üzemanyag bőven kompenzálja. Egy klímabarátabb (95 g/km kibocsátású) 2020-ban ismert technológiával gyártott autó ezer euróval magasabb előállítási költsége gyorsan megtérül, hiszen tulajdonosa évente 300-400 euróval kevesebbet költ üzemanyagra.

„Természetesen az autók árában most ennél nagyobb különbségek is megfigyelhetők, ami a piaci versennyel és a kereslet-kínálat alakulásával magyarázható – teszi hozzá Hidi János, a kutatócég budapesti irodájának vezető elemzője. – Hosszú távon azonban a takarékos autók iránti túlkereslet enyhülni fog, és az áruk is ehhez fog igazodni, így egyre jobb lesz a megtérülésük a használók számára.”

Ráadásul a hagyományos üzemanyagra fordított eurók javarészt az Unión kívülre vándorolnak, ami az EU külkereskedelmi mérlegét rontja. Ezzel szemben az európai autóipar komoly ellátási lánccal kapcsolódik a helyi gazdaságokba, és jóval több munkahelyet teremt és tart fenn, mint a kőolajipar. A járműtechnológiában Európa jelenleg vezető szerepet játszik: háromezer alkatrészgyártót tartanak számon a kontinensen, amelyek az itt gyártott autók értékének 75 százalékát állítják elő.

A gyártástechnológia fejlesztése elengedhetetlen az európai autóipar versenyképességének megőrzéséhez, ez pedig az alkatrészgyártók számára is bővülő bevételi forrást jelent, és addicionális költéseik ezen a téren nagy mértékben a kontinensen maradnának. Az autóipar emellett jelentős részben exportra dolgozik, ami szintén javítja a kontinens külkereskedelmi mérlegét.

A csökkenő üzemanyagráfordítás – ami 2030-ra akár a 49 milliárd eurót is elérheti –, valamint az elektromos és hibridjárművek magasabb előállítási értéke eredményeként 2050-re az áttérés az alacsony kibocsátású járművekre jelentős többlet-GDP-t eredményez az Unió számára, amennyiben az új járművek előállítása és az akkumulátorok gyártása is az EU-n belül történik. 2030-ra ez 0,2 százalék, 2050-re pedig 0,5 százalék éves GDP-többletet jelenthet. Emellett a gazdaság szerkezete is megváltozik, ami a várakozások szerint új munkahelyeket is teremt.

Az elemzésben felállított három alacsony kibocsátást célzó gazdasági szcenárió esetén 206 ezer új munkahely jönne létre 2030-ig. A becslések számolnak a kőolajfinomítás, az üzemanyagdisztribúció vagy a kiskereskedelem területén ezzel párhuzamosan elvesztett vagy megszűnő állásokkal is. Az újonnan létrejövő állások közel fele új munkahelyeket és feladatköröket jelent a járműgyártás és a kapcsolódó új infrastruktúrák, valamint az üzemeltetés terén.

A Cambridge Econometrics most tervezi kibővíteni kutatását kifejezetten a visegrádi országokra vonatkozóan. Így néhány hónap múlva az is kiderül, hogy a V4-eken belül – így Magyarországon – milyen gazdasági tendenciák várhatók a környezetbarátabb autók elterjedésének köszönhetően.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Várakozáson felül javult az üzleti hangulat »

4IG 650 (0,31 ) AKKO Invest 427 (-0,23 ) ALTEO 1120 (2,75 ) ANY 1320 (-2,22 ) APPENINN 317 (-0,63 ) AutoWallis 101 (-1,75 ) CIGPANNONIA 330 (2,17 ) DELTA 71 (3,81 ) Duna House 380 (-0,52 ) EHEP 1975 (0,25 ) ENEFI 430 (-1,26 ) FORRAS/OE 1220 (-0,81 ) FUTURAQUA 79 (0,76 ) GSPARK 3820 (5,23 ) Gloster 2960 (-0,34 ) KULCSSOFT 1870 (1,36 ) MASTERPLAST 2300 (2,68 ) MOL 2162 (0,56 ) MTELEKOM 410 (0,86 ) NORDTELEKOM 30 (-0,67 ) NUTEX 29 (0,70 ) OPUS 250 (1,42 ) ORMESTER 1250 (0,81 ) OTP 13100 (1,39 ) OTT1 166 (0,73 ) PANNERGY 816 (1,49 ) RABA 1290 (1,57 ) RICHTER 8620 (-0,92 ) SET Group 85 (3,94 ) TAKAREK 580 (-0,68 ) ZWACK 16400 (-1,80 )