A járvány miatt tolódik a DAC 6 adatszolgáltatás

| forrás:
Deloitte
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

A napokban kihirdették és hatályba is lépett a 2021-es költségvetési törvény, amelynek részeként többek között az úgynevezett DAC 6 adatszolgáltatás kezdő időpontját is elhalasztották hat hónappal a COVID-19 járvány által okozott nehézségekre tekintettel.

A halasztást az Európai Tanács irányelvével összhangban az EU majdnem minden tagállama elfogadta és hatályba léptette. A DAC 6 célja, hogy az adótervezésben közreműködők, illetve az érintett adózók adatokat szolgáltassanak az adóhatóságoknak bizonyos, esetlegesen agresszív adótervezésnek minősülő határon átnyúló konstrukciókról. A módosítás értelmében a közreműködőknek és érintett adózóknak további fél év áll majd rendelkezésére, hogy felkészüljenek az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, amelyre eredetileg 2020. július 1-jétől kezdődően váltak volna kötelezetté.

A halasztás apropóján és a felkészülés jegyében a Deloitte szakértői összefoglalták a DAC 6 által előírt kötelező adatszolgáltatáshoz kapcsolódó általános tudnivalókat.

A DAC 6 irányelv célja, hogy az adóelkerülésre esetlegesen alkalmas, határon átnyúló konstrukciókról a tagállamok automatikus információcsere keretein belül tájékoztassák egymást. Az adatszolgáltatási kötelezettség azokra a határokon átnyúló konstrukciókra terjed ki, melyek megfelelnek a jogszabályban felsorolt, esetleges adóelkerülésre utaló ismertetőjegyek valamelyikének.

Bizonyos ismertetőjegyeknek történő megfelelés ugyanakkor csak abban az esetben eredményez tényleges adatszolgáltatási kötelezettséget, ha a konstrukció célja elsősorban adóelőny elérése.

Az adatszolgáltatás főként olyan határon átnyúló konstrukciókat érinthet, amelyek kihasználják az egyes országok adózási, illetve információcserére vagy pénzügyi számla-információk cseréjére vonatkozó jogszabályainak az eltéréseit vagy fiktív ügyleteket tartalmaznak. Az ismertetőjegyek egy külön csoportja pedig a transzferár-szabályok országok közötti eltéréseit kihasználó és esetleges adóelkerülést célzó ügyleteket célozza meg.

„Az ismertetőjegyek változatossága alapján az adatszolgáltatási kötelezettség a konstrukciók széles körére kiterjedhet. Ebből kifolyólag sok esetben az érintett konstrukciók értelmezése, beazonosítása és az adatszolgáltatási kötelezettség fennállásának megállapítása kihívást jelentő feladat lehet” – hívta fel a figyelmet Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A jogszabály nemcsak a jelentendő tranzakciók, de az adatszolgáltatásra kötelezett személyek tekintetében is viszonylag széles kört határoz meg. Adótervezésben közreműködő főszabály szerint az lehet, aki megtervezi, forgalmazza, megszervezi, vagy végrehajtás céljából elérhetővé teszi a határon átnyúló konstrukciót. Közreműködőnek minősülhet azonban az is, aki ugyan nem az irányító és elsődleges tanácsadó egy adott konstrukcióban, de közvetett módon támogatást nyújt hozzá, és tudomása van arról, hogy jelentendő a konstrukció.

A közreműködő mentesülhet a jelentéstételi kötelezettség alól, ha az sértené a közreműködő más jogszabály által előírt titoktartási kötelezettségét (például az ügyvédi titoktartást). Ilyen esetekben a jelentéstételi kötelezettség átszállhat másik közreműködőre, annak hiányában pedig az érintett adózóra.

„Szintén az érintett adózó köteles teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget, ha az adott konstrukcióban nem vett részt adótervezésben közreműködő. Ezért kiemelten fontos, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséget kiváltó konstrukciók ismertetőjegyeivel és az adatszolgáltatás szabályaival maguk az adózók is tisztában legyenek, időben felkészüljenek a konstrukciók vizsgálatára és az esetlegesen felmerülő kötelezettség teljesítésére. A felkészülés eddigi tapasztalatai alapján ugyanis akár olyan konstrukciókat is jelenteni kell, amelyről nem feltétlenül az adótervezés, vagy adóelőny jut eszünkbe” – nyilatkozta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Az adatszolgáltatási kötelezettség visszamenőlegesen kiterjed azokra a határon átnyúló konstrukciókra is, amelyek létrehozásának első lépésére 2018. június 25. és 2020. június 30. között került sor. Ezen konstrukciók jelentésének eredeti határideje 2020. augusztus 31. lett volna, amely a halasztással 2021. február 28-ára módosult.

A halasztás miatt létrejövő átmeneti periódusban (azaz 2020. július 1. és 2020. december 31. között) újonnan tervezett, végrehajtásra előkészített, vagy megvalósított konstrukciók jelentésének 30 napos határidejét 2021. január 1-jétől kell majd számítani. A 2021. január 1-je utáni konstrukcióknál már az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz 30 nap fog rendelkezésre állni a jelentés megtételéhez, ha a konstrukció tervezése, előkészítése lezárult és az végrehajtásra kész, vagy ezek hiányában, ha annak első lépése megtörténik.

"A halasztás lehetőséget ad arra is, hogy az eddigi felkészülés során felmerült gyakorlati problémákat, illetve az ismérvekkel kapcsolatos számos értelmezési kérdést kezelni tudják mind a közreműködők, mind az adózók" – tette hozzá Kocsis Gabriella.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Már az MKB-sek is fizethetnek az Apple Pay-en keresztül »

4IG 615 (0,16 ) AKKO Invest 423 (0,36 ) ALTEO 800 (-1,23 ) ANY 1165 (0,43 ) APPENINN 318 (1,60 ) AutoWallis 85 (2,29 ) BIF 250 (-1,96 ) CIGPANNONIA 298 (-0,33 ) CyBERG 1350 (-9,40 ) DELTA 86 (-1,15 ) EHEP 1520 (-3,49 ) ENEFI 281 (-0,35 ) FUTURAQUA 62 (-1,13 ) GSPARK 3350 (1,82 ) KULCSSOFT 1585 (-0,31 ) MASTERPLAST 700 (0,29 ) MOL 1625 (0,31 ) MTELEKOM 369 (1,65 ) NORDTELEKOM 27 (2,31 ) OPUS 238 (-0,83 ) OTP 10080 (-1,37 ) OTT1 168 (-0,36 ) PANNERGY 692 (-0,86 ) RABA 796 (-0,25 ) RICHTER 6615 (-1,27 ) SET Group 57 (1,79 ) TAKAREK 435 (-2,25 ) WABERERS 1185 (-2,87 ) ZWACK 16300 (0,62 )