-->

Az idei gazdasági romlást lassú korrekció követi

| forrás:
GKI Gazdaságkutató Zrt.
| szerző: | olvasási idő: kb. 5 perc

A GKI 2020. március közepén egy 3 és egy 7%-os idei visszaeséssel számoló forgatókönyvet vázolt fel idei előrejelzéseként. Akkoriban még az előbbi is nagyon pesszimista prognózisnak számított. Júniusban a GKI elvetette a 3%-os recesszió lehetőségét, s 5-7%-os sávban határozta meg a várható visszaesést. A járvány újabb hulláma miatt most, 2020 szeptemberében a GKI már csak a -7%-os prognózist tartja életszerűnek, ezt is azzal, hogy ennél nemcsak jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat. A GKI az első félévi 6,1%-os visszaesés (ezen belül a második negyedévi 13,6%-os GDP-zuhanás) után a második félévben 8% körüli visszaesést tart valószínűnek. Ezen belül a harmadik negyedévben (amikor a járvány hatása kisebb volt) a korlátozottan rendelkezésre álló adatok és a GKI konjunktúraindexe alapján inkább 7, a negyedik negyedévben (a magasabb bázis és a járvány hatásai miatt) 9% körüli lehet a GDP-csökkenés mértéke. A GKI 2021-re - nagy bizonytalanság mellett - továbbra is 4,5%-os bővülést vár, s azt feltételezi, hogy az előző év azonos időszakához képest csak a második negyedévben kezdődik meg a növekedés. A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság. A magyar GDP változása az EU átlagánál várhatóan kissé kedvezőbb, régiós összehasonlításban viszont csak gyenge-közepes lesz.

A GKI -7%-os prognózisa 2020-ra azonos az EU előrejelzésével, 2021-re szóló 4,5%-os előrejelzése azonban pesszimistább az EU 6%-os prognózisánál. A pénzügyminiszter az idei évre 5,1%-os várható visszaesést jelentett be, s véleménye szerint csak 2022-23-ban várható a 2019. évi GDP-szint elérése. Az MNB pedig – miután még augusztusban is növekedést várt az idei évre – friss előrejelzésében 2020-ra 6,8-5,1%-os visszaesést, 2021-re pedig 4,4-6,8%-os növekedést vár. Ezek már a GKI várakozásaihoz hasonlító prognózisok.

A világgazdasági feltételrendszert 2020-ban és 2021-ben nagyrészt a koronavírus-járvány és következményei alakítják. A pandémia egyszerre jelent keresleti és kínálati sokkot, amely a járvány kezelésétől, a gazdasági szerkezettől és egyéb országspecifikus sajátosságoktól függően eltérően érinti az egyes nemzetgazdaságokat. A politikai és a gazdasági döntéshozók tavasszal az egészségügyi szempontokra, a pandémia jelenlegi, kora őszi szakaszában a járvány által előidézett gazdasági károk minimalizálása helyezik a hangsúlyt. Az EU és az OECD szerint a legtöbb országban a GDP jó esetben 2022-ben érheti el a 2019. évi színvonalat.

A gazdasági visszaesésben tavasszal világszerte nagy szerepe volt a globális szállítási láncokban bekövetkezett zavaroknak, a lakosság mozgását korlátozó lépések következtében leálló vagy lecsökkenő termelésnek. Ezt azonban mindinkább a veszteségessé váló és csődveszélybe került cégek, a növekvő munkanélküliség és csökkenő jövedelmek, az általános üzleti és lakossági bizonytalanság okozta, csökkenő kereslet egészítette ki, majd vált meghatározó elemmé. Csökkent az import-, a beruházási és a fogyasztói kereslet is. A válság mélységében jelentős szerepe volt és van a járvány nagyságának, a megfékezése, valamint a gazdasági válság kezelése érdekében tett kormányzati lépéseknek.

Az EU konjunktúraindexe márciusi és különösen áprilisi zuhanása óta hónapról-hónapra emelkedett, s augusztusra a járvány miatti esésének mintegy 60%-át dolgozta le. Az európai gazdasági kilátások tehát élénkülnek, de összességében még mindig borúsak, s szeptemberben a járvány új erőre kapása következtében aligha javultak. A GKI konjunktúraindexe áprilisi zuhanásának szeptemberre csak szűk felét dolgozta le, ráadásul a visszaemelkedés folyamata már augusztusban megszakadt.

A gazdaságpolitika a - fő vonásaiban immár egy évtizede létrejött - magyar modell természetének megfelelően reagál a válságra. Miközben folyik az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, az elvileg válságelhárításra fordított pénz politikai szempontú újraosztása; nagyon kevés történt az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében. A kormány tudomásul vette az általa vártnál sokkal súlyosabb recesszió és egyensúlyromlás tényét, s a finanszírozhatóság érdekében ismét a külföldi eladósodás emelése mellett döntött. Az EU-val való viszony feszült. Az MNB megalapozatlanul laza monetáris politikája miatt nehéz helyzetbe került, a magas infláció szigorítást, a visszaesés fékezése inkább lazítást igényelne. A kényszerek az MNB-t a reálisabb monetáris kondíciók és gazdasági előrejelzés irányába szorították, hitelessége azonban erősen erodálódott.

Az idei hivatalos béremelkedés módszertani okokból jelentősen túlbecsült, a valós bruttó béremelkedés így sokkal kisebb, a reálbér-emelkedés minimális lehet. A tendenciákat jól jellemzi, hogy az szja-bevételek a márciusi 9,1% után áprilisban már csak 5,5%-kal, júliusban 2,4%-kal, augusztusban 3,2%-kal emelkedtek (az első héthavi átlag 4,2%). A nyugdíjak reálértéke tavalyhoz képest a nyugdíjprémium kiesése, valamint az inflációnak (a fogyasztási szerkezet változása következtében történt) alulbecslése miatt csökken, a társadalmi juttatások nominálisan stagnálnak, a vállalkozói jövedelmek csökkennek. Így a reáljövedelem 2020-ban 1-2%-kal, a lakosság fogyasztása 2,5%-kal mérséklődik. 2021-ben a bruttó keresetek átlagosan 5% körüli mértékben emelkedhetnek, nagy differenciáltság mellett. A reálkeresetek 1-1,5%-kal emelkedhetnek, ami - a foglalkoztatás bővülését is figyelembe véve – a reálkereset-tömeg 2-2,5% körül emelkedését jelentené. A 13. nyugdíj fokozatos visszaépítése következtében 2%-kal bővül a reálnyugdíj. Feltehetőleg nyugdíjprémium kifizetésére is lesz mód, ez – mivel a 2020. évi bázisban nem szerepel – 2021-ben további 1, vagyis összesen 3%-os reálnyugdíj-emelést eredményez. Mivel a háztartások összességében a jövedelem-ingadozások fogyasztásban való „kisimítására” törekszenek, a lakossági fogyasztás (az újra meginduló hitelfelvételnek és az előző évi visszaesés statisztikai következményének is köszönhetően) jövőre mintegy 3,5%-kal bővül, vagyis meghaladja a 2019. évit (hacsak nem kap jövőre is új lendületet a járvány).

A járvány miatt azonban idén a beruházások a GDP-nél is mélyebben, 10%-kal esnek vissza, ami a beruházási ráta tavalyi 28,6%-ról 27,5%-ra csökkenését jelenti. 2021-ben kedvező esetben is csak 7%-os állóeszköz-felhalmozás volumen növekedés várható, vagyis még nem lesz elérhető a 2019. évi szint. A beruházási ráta viszont emelkedni fog. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája bizonytalan. Emiatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. A GKI előrejelzése szerint a 2020-21-ben a beruházásokon belül az EU támogatás aránya átlagosan 11-12% lesz. Az EU források dinamizáló hatása 2020 után átmenetileg megszűnik.

Az egyes ágazatok közül idén várhatóan csak a telekom és a pénzügyi szektor lesz GDP-termelésének (szerény, 2% körüli) bővítésére, a többi ágazat jellemzően 5-10%-kal szűkül. Az átlagosnál erőteljesebb, 10% körüli lesz az ipar és az építőipar visszaesése, kereskedelmi ágazatokon belül maga a kereskedelem még bővülhet is, vendéglátás-turizmus azonban súlyos válságot él át, miként a külön ágazatban szereplő szórakoztatóipar is.

A GKI 2020 átlagában mintegy 2-2,5%-os, az év végén 3% körüli foglalkoztatás-csökkenésre, valamint éves átlagban legalább 4,5%-os, az év végén 5,5% körüli munkanélküliségre számít; a járvány őszi erősödését is figyelembe véve. 2019 végén még 3,3% volt a munkanélküliség. A folyamatok kedvezőtlen alakulásában szerepet játszik az eleve szűk kört megcélzó hazai bértámogatás augusztus 31.-ével történt kivezetése is. 2021-ben a foglalkoztatás éves átlagban 1%-os emelkedése és a munkanélküliség ideihez hasonló, 4,5% körüli alakulása várható, de immár éven belüli folyamatos javulás mellett. Mindemellett tovább fokozódhatnak a foglalkoztatás strukturális feszültségei. Ebben az oktatás romló színvonalának is szerepe van. A demográfiai folyamatok a munkaerő-kínálat zsugorodását vetítik előre.

A hitelintézetek a válság hatásainak tompítása érdekében idén szigorítják a hitelnyújtás feltételeit, s jelentősen csökkenő hitelkereslettel számolnak a jelentős bizonytalanság miatt. A hiteltörlesztési moratórium nagy segítség volt az érintettek számára, a szelektív módon meghosszabbított moratórium lejártát követően azonban jelentősen emelkedhet a nemteljesítő hitelek – jelenleg amúgy alacsony – aránya. A vállalatok szállítókkal szembeni kötelezettségeire természetesen nem vonatkozik a moratórium, ami komoly kockázatot jelent. E probléma tovagyűrűzése dominóhatást indíthat el a gazdaságban. A magyar bankrendszer 2020-ban várhatóan veszteséges lesz. A szektor likviditási helyzete azonban stabilnak mondható. A moratórium kitolásával 2021-ben sem várható jó év a bankok számára, bár az addig kihelyezett források, valamint a moratóriumot követő törlesztés visszaállásával, a várhatóan romló portfólió ellenére is feltételezhetően ismét nyereséget ér el a bankrendszer. Ez annak is köszönhető, hogy az állami keresletélénkítéshez szükséges többletköltéseket nagymértékben a bankrendszer finanszírozza, amely stabil és szinte kockázatmentes hozamot biztosít.

A pénzügyminiszter augusztusi bejelentése szerint a 2020. évi deficit a GDP 7-9%-a lesz. Az ÁKK ennek megfelelően módosított, augusztusban meghirdetett éves finanszírozási terve pedig már 3600 milliárd forintos idei pénzforgalmi hiánnyal számol. Ez csaknem tízszerese a még 2019-ben elfogadott törvényben előirányzottnak. Az államháztartási folyamatok – nyilvánosan meghirdetett új költségvetés híján, az állandó kormányzati rögtönzések közepette – kívülről valójában áttekinthetetlenek. A GKI reálisnak tartja a Pénzügyminisztérium 7-9%-os prognózisát a GDP-arányos államháztartási hiányra. Mivel a GKI által várt 7%-os visszaesés mélyebb a Pénzügyminisztérium 5,1%-os prognózisánál, a 9% környéki deficitnek van nagyobb esélye. Ennek megfelelően a GDP-arányos államadósság a tavalyi 66,4%-ról 78% körülire emelkedhet, megközelítve a tíz évvel ezelőtti szintet.

A 2020 eleji 4,7%-ról májusig érezhetően csökkent a statisztikailag mért magyar infláció, de 2020 augusztusában már ismét 3,9%-ra emelkedett, amivel elérte az MNB célsávjának a tetejét. A magyar áremelkedés a legmagasabb az EU-ban, az EU augusztusi átlaga 0,4% volt, miközben ezen belül az euróövezetben defláció lett: -0,2%. A kiugró magyar árindexet elsősorban az élelmiszerárak növekedése és a forint gyengülése magyarázza, miközben a külföldi árak alacsony volta és a belső vásárlóerő növekedésének lefékeződése korlátozza azt. A forint szeptemberi gyengülését és további folytatódásának veszélyét látva az MNB szeptember végén effektív kamatemelésről döntött, azzal, hogy az egyhetes betéti tenderre felkínált kamat 0,6%-ról 0,75%-ra emelkedett. 2020-21-ben szükséges lehet további, legalább a nem konvencionális eszközökön keresztül a monetáris kondíciók további szigorítása. A forint árfolyama trendszerűen gyengül, 1 euró 2010-ben átlagosan 275,4 forintot ért, 2019-ben 325,4 forintot (18%-os leértékelődés). Az év eleje óta majdnem 10 százalékkal gyengült a forint az euróval szemben. 2020 első nyolchavi átlaga 346,5 forint, de szeptember vége felé 366 forint is volt. Mivel az MNB nem látszik változtatni laza monetáris politikáján, 2020-ben 350 forint (az év végén 360) körüli éves átlagos árfolyam várható (ami további 7,5%-os gyengülés). 2021-ben 365 forint körüli lehet az éves átlagos euró-árfolyam.

A folyó fizetési mérleg romlása elsősorban az áruk és szolgáltatások korábban hatalmas aktívumának elolvadása miatt következett be, a tavalyi első félév 3 milliárd eurós aktívuma idén 0,5 milliárdra csökkent, ráadásul ezen belül a második negyedévben hiány alakult ki. Az év egészében a folyó fizetési mérleg hiánya 3 milliárd euróra emelkedhet, s hasonló összegű EU-transzfer beáramlásával számolva a finanszírozási képesség 0 körüli, inkább kissé magasabb lehet. 2021-ben a külkereskedelmi folyamatok már javíthatnak a folyó fizetési mérlegen, 2 milliárd euró deficitet és az ideihez hasonló EU-transzfert feltételezve, a finanszírozási képesség 1 milliárd euró körüli aktívumot mutathat. Az államháztartás finanszírozási szükséglete és a magyar devizatartalékok emelése érdekében az elmúlt években követett adósságpolitika elveitől kényszerűen elszakadva a magyar gazdaság devizahiteleket vett fel. Ezért a második negyedévben az ország nettó adósságállománya 2,1 milliárd euróval nőtt az előző negyedévhez képest. A hitelfelvétel és az EU-transzferek révén a jegybanki tartalék az előző negyedévhez képest június végére 4,4 milliárd euróval, 30,2 milliárd euróra emelkedett. Az év során, már csak a GDP csökkenése miatt is, az adósságráta emelkedik, ami 2021-ben stabilizálódhat.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Óva int a támogatások túl gyors leállításától az IMF »