Ingatag támasz a német gazdaság számára Kína

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Cserbenhagyja a német gazdaságot eddigi legmegbízhatóbb növekedési motorja, a kínai kereslet egyebek mellett a kínai gazdasági növekedés lassulása miatt.

Kína egyre növekvő igénye a német gépipari termékek és autók iránt évtizedeken keresztül stabil és megbízható növekedési motorként szolgált a legnagyobb európai nemzetgazdaság, Németország számára. Ez a motor azonban már korántsem húz annyira mint korábban, a kínai gazdasági növekedés üteme lassul, ráadásul Donald Trump amerikai elnök Egyesült Államok érdekeit előtérbe helyező politikája is fékezi a világkereskedelmi forgalmat, sőt, már a kínai feldolgozóipar maga is képessé vált konkurenciát támasztani a német iparnak.

A Kínával folytatott kereskedelem csak töredékét teszi ki ugyan a 3,4 ezer milliárd eurós német bruttó hazai terméknek, de az egyike volt a GDP azon kevés elemének, amelynek növekedésére a berlini politika évről évre bizton támaszkodhatott. Mostanra viszont Kína "Made in Germany" termékek iránti csökkenő kereslete - egyéb más gyengülő makrogazdasági mutatóival együtt - egyre ingatagabb támaszt nyújt a német exportgazdaság számára. A kínai gazdasági növekedés lassulása nem a legjobbkor jött Németországnak.

A második negyedévben a német GDP 0,1 százalékkal zsugorodott az előző negyedévhez mérve és könnyen megtörténhet, hogy a november 14-én esedékes hivatalos adatok a harmadik negyedévre is hasonló csökkenést mutatnak majd. Ebben az esetben a német gazdaság 2013 óta első alkalommal kerül technikai recesszióba. A német újraegyesítés idején a német-kínai kereskedelmi forgalom még elenyésző volt. Kína részesedése a német exportból az 1990-es 0,6 százalékról 2018-ra 7,1 százalékra emelkedett. Németország kereskedelmi partnereinek rangsorában Kína 2016-ban vette át az első helyet az Egyesült Államoktól és mindmáig őrzi azt.

Jórészt a kínai keresletnek volt köszönhető, hogy Németország másoknál gyorsabban tudott kilábalni a 2008-2009-es globális pénzügyi válságból. A lendületes növekedésből pedig az olyan ipari óriások mellett, mint a BNW vagy a Volkswagen autógyár, vagy a Siemens gépipari konszern a német gazdaság gerincét alkotó középvállalatok is hatalmas hasznot húzhattak. A 2008-2009-es pénzügyi válság óta Németország kínai exportja 2015 kivételével minden évben nőtt és 2018-ban már 93 milliárd eurós rekordot ért el.

A növekedési ütem azonban már Donald Trump kereskedelmi "bekeményítése" előtt is lassulni kezdett: a 2017-es 13,3 százalékról a német statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint tavaly 8 százalékra, majd az idei első kilenc hónapban 2,7 százalékra. A pekingi statisztikai hivatal legfrissebb havi bontású adatai viszont még ennél is borúsabb képet mutatnak: Kína németországi importja augusztusban 3,6 százalékkal, szeptemberben pedig 9,2 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

Az első kilenc havi halmozott németországi importadatok pedig Peking kimutatása szerint két százalékos csökkenést mutatnak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is legutóbbi Világgazdasági Prognózisában (World Economic Outlook, WEO) éppen a kínai kereslet csökkenésére és a világkereskedelmi ellentétek forgalomlassító hatására hivatkozva csökkentette 0,5 százalékra az idei és 1,2 százalékra 2020-as német GDP-növekedési előrejelzését.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Készül a következő gazdaságvédelmi akcióterv »