Stagnált a beruházások volumene

| forrás:
Központi Statisztikai Hivatal
| szerző: | olvasási idő: kb. 4 perc

2019 I. negyedévében tovább erősödött a nemzetgazdasági beruházásoknak a tavalyi év egészét jellemző dinamikus bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 26%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A beruházások nagymértékű expanzióját elsősorban a vállalkozásoknak a korábbi időszakot lényegesen meghaladó fejlesztései eredményezték. A feldolgozóipar kapacitásnövelést célzó beruházásai a tárgyidőszakban 33%-kal nőttek.

2019 I. negyedévében az előző negyedévhez képest:

  • A szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások – a 2018. év átlagos növekedésénél nagyobb mértékben – 6,8%-kal emelkedtek.

2019 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

  • A beruházási tevékenység volumene 26, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 21, az építési beruházásoké 32%-kal növekedett.
  • A beruházási teljesítmény a fejlesztések több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a korábbi negyedévek bővülését jelentősen meghaladóan – 38, a beruházások több mint tizedét megvalósító költségvetési szerveknél pedig 27%-kal nőtt az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.

  • A nemzetgazdaság szinte minden területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene nőtt (62%-kal), amiben a korábbi időszakokhoz hasonlóan meghatározó szerepet játszottak az uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések (autópálya-, autóút-, vasútépítések), de a helyi és a távolsági személyszállítással foglalkozó vállalatok is jelentősen növelték beruházásaikat.
  • A nemzetgazdasági beruházások közel harmadát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései az elmúlt nyolc év legmagasabb ütemében nőttek (33%-kal). Az alágak túlnyomó többségében növekedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása területén, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet. Kiemelkedően nőtt a fejlesztések volumene a vegyianyag-, -termék-gyártásban, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, valamint az élelmiszeriparban. A járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki beruházásainak több mint ötödét tették ki – mérsékeltebben bővültek a feldolgozóipari átlagnál.
  • A második legnagyobb részesedésű ingatlanügyletek beruházási teljesítménye a nemzetgazdasági átlagnál kisebb mértékben nőtt (9,5%-kal), elsősorban a lakásépítések mérsékeltebb bővülése következtében. A bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak stb.) történő beruházások erőteljesebben növekedtek. Az előbb említett három nemzetgazdasági ág a beruházások közel hattizedét tette ki.
  • A negyedik legnagyobb részesedésű kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény – az előző időszaki csökkenés után – ebben a negyedévben ismét nőtt (7,3%-kal), amiben szerepet játszottak a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások fejlesztései is.
  • A költségvetéshez kötődő beruházások – amelyek összesített részesedése meghaladta az egytizedet – jellemzően a nemzetgazdasági átlagos szint alatt gyarapodtak. Ennek következtében a nagyrészt közösségi finanszírozású területek – elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében – meghatározó, de a korábbiaknál mérsékeltebb szerepet játszottak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén – elsősorban rendvédelmi és honvédelmi beruházásoknak köszönhetően – 11%-kal nőtt a volumen, a nemzetgazdasági ág immár az 5. legnagyobb teljesítményt nyújtja. Az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések befejezése nyomán – 1,1%-kal csökkentek a beruházások. A kis súlyú humán egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően – 23%-kal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (56%) a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták, így immár az ág teljesítményértéke meghaladta az oktatás és az egészségügy összesített fejlesztéseit. A víz- és hulladékgazdálkodás területén – részben hulladékkezeléssel kapcsolatos projektek következtében – a tárgyidőszaki volumen 2,3-szeresen haladta meg a bázisidőszaki, alacsony értéket.
  • A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a második legcsekélyebb részesedésű bányászatban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető kutatási tevékenységnek köszönhetően több mint háromszorosára nőtt a beruházások volumene. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései több mint kétszeresére növekedtek, részben informatikai eszközök beszerzéseinek köszönhetően. Az energiaipari fejlesztések bővülésében (73%) az alternatív energiaforrásokra alapozó erőművek létesítései is szerepet játszottak.

Nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke

Nemzetgazdasági ág

2019. I. negyedév

2018. I–IV. negyedév

folyó áron, millió forint

volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0%

folyó áron, millió forint

volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0%

Összesen

1 687 589

126,4

8 495 037

117,0

Ebből:*

 

 

 

 

feldolgozóipar

519 053

132,6

2 233 079

106,3

ingatlanügyletek

271 712

109,5

1 407 346

117,3

szállítás, raktározás

207 187

162,4

1 429 407

133,5

kereskedelem, gépjárműjavítás

93 989

107,3

444 788

102,6

közigazgatás, védelem; kötelező
társadalombiztosítás

91 036

110,5

559 967

134,7

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

84 502

121,7

347 651

108,3

* A 2019. I. negyedévi beruházási teljesítmény alapján a hat legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.

Következő megjelenés: Beruházás, 2019. II. negyedév – közzététel: 2019. augusztus 29.

2019 I. negyedévében az előző negyedévhez képest:

  • A szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások – a 2018. év átlagos növekedésénél nagyobb mértékben – 6,8%-kal emelkedtek.

2019 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

  • A beruházási tevékenység volumene 26, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 21, az építési beruházásoké 32%-kal növekedett.
  • A beruházási teljesítmény a fejlesztések több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a korábbi negyedévek bővülését jelentősen meghaladóan – 38, a beruházások több mint tizedét megvalósító költségvetési szerveknél pedig 27%-kal nőtt az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
  • A nemzetgazdaság szinte minden területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene nőtt (62%-kal), amiben a korábbi időszakokhoz hasonlóan meghatározó szerepet játszottak az uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések (autópálya-, autóút-, vasútépítések), de a helyi és a távolsági személyszállítással foglalkozó vállalatok is jelentősen növelték beruházásaikat.
  • A nemzetgazdasági beruházások közel harmadát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései az elmúlt nyolc év legmagasabb ütemében nőttek (33%-kal). Az alágak túlnyomó többségében növekedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása területén, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet. Kiemelkedően nőtt a fejlesztések volumene a vegyianyag-, -termék-gyártásban, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, valamint az élelmiszeriparban. A járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki beruházásainak több mint ötödét tették ki – mérsékeltebben bővültek a feldolgozóipari átlagnál.
  • A második legnagyobb részesedésű ingatlanügyletek beruházási teljesítménye a nemzetgazdasági átlagnál kisebb mértékben nőtt (9,5%-kal), elsősorban a lakásépítések mérsékeltebb bővülése következtében. A bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak stb.) történő beruházások erőteljesebben növekedtek. Az előbb említett három nemzetgazdasági ág a beruházások közel hattizedét tette ki.
  • A negyedik legnagyobb részesedésű kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény – az előző időszaki csökkenés után – ebben a negyedévben ismét nőtt (7,3%-kal), amiben szerepet játszottak a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások fejlesztései is.
  • A költségvetéshez kötődő beruházások – amelyek összesített részesedése meghaladta az egytizedet – jellemzően a nemzetgazdasági átlagos szint alatt gyarapodtak. Ennek következtében a nagyrészt közösségi finanszírozású területek – elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében – meghatározó, de a korábbiaknál mérsékeltebb szerepet játszottak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén – elsősorban rendvédelmi és honvédelmi beruházásoknak köszönhetően – 11%-kal nőtt a volumen, a nemzetgazdasági ág immár az 5. legnagyobb teljesítményt nyújtja. Az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések befejezése nyomán – 1,1%-kal csökkentek a beruházások. A kis súlyú humán egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően – 23%-kal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (56%) a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták, így immár az ág teljesítményértéke meghaladta az oktatás és az egészségügy összesített fejlesztéseit. A víz- és hulladékgazdálkodás területén – részben hulladékkezeléssel kapcsolatos projektek következtében – a tárgyidőszaki volumen 2,3-szeresen haladta meg a bázisidőszaki, alacsony értéket.
  • A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a második legcsekélyebb részesedésű bányászatban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető kutatási tevékenységnek köszönhetően több mint háromszorosára nőtt a beruházások volumene. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései több mint kétszeresére növekedtek, részben informatikai eszközök beszerzéseinek köszönhetően. Az energiaipari fejlesztések bővülésében (73%) az alternatív energiaforrásokra alapozó erőművek létesítései is szerepet játszottak.

Nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke

Nemzetgazdasági ág

2019. I. negyedév

2018. I–IV. negyedév

folyó áron, millió forint

volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0%

folyó áron, millió forint

volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0%

Összesen

1 687 589

126,4

8 495 037

117,0

Ebből:*

 

 

 

 

feldolgozóipar

519 053

132,6

2 233 079

106,3

ingatlanügyletek

271 712

109,5

1 407 346

117,3

szállítás, raktározás

207 187

162,4

1 429 407

133,5

kereskedelem, gépjárműjavítás

93 989

107,3

444 788

102,6

közigazgatás, védelem; kötelező
társadalombiztosítás

91 036

110,5

559 967

134,7

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

84 502

121,7

347 651

108,3

* A 2019. I. negyedévi beruházási teljesítmény alapján a hat legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.

Következő megjelenés: Beruházás, 2019. II. negyedév – közzététel: 2019. augusztus 29.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Kevesebben, többet kerestek a turizmusban »

4IG 1038 (-1,33 ) AKKO Invest 27400 (-2,14 ) ALTEO 752 (0,53 ) APPENINN 464 (-0,75 ) AutoWallis 118 (-0,84 ) BIF 290 (-1,02 ) CIGPANNONIA 355 (-2,74 ) CSEPEL 660 (-4,07 ) ENEFI 620 (-2,21 ) ESTMEDIA 111 (-4,31 ) FUTURAQUA 98 (-3,27 ) GSPARK 3770 (-0,79 ) KPACK 16800 (-2,33 ) MASTERPLAST 718 (-0,55 ) MOL 3084 (1,78 ) MTELEKOM 437 (0,11 ) NORDTELEKOM 41 (-2,15 ) NUTEX 28 (-1,73 ) OPUS 434 (-0,50 ) ORMESTER 3100 (-0,64 ) OTP 12750 (0,79 ) OTT1 243 (-2,41 ) RICHTER 5085 (0,10 ) SET Group 610 (2,69 ) WABERERS 1130 (-2,59 ) ZWACK 16650 (0,60 )