Új szabályok jöhetnek az uniós pályázatoknál

| forrás:
Deloitte
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Megkezdődött a felkészülés az új hétéves uniós költségvetési periódusra. Az új szabályok eredményeként csökkenhetnek az uniós források felhasználásával kapcsolatos adminisztratív terhek.

Mind az Európai Unió, mind a magyar kormányzat megkezdte a felkészülést a következő, 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakra. Az Európai Bizottság már 2018 májusában nyilvánosságra hozta az új időszakra vonatkozó javaslatait és elképzeléseit, azonban az Európai Unió döntéshozatali rendszerében a végső szó nem a testületé. A végleges költségvetést és az annak felhasználását meghatározó szabályozást az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács fogja közösen elfogadni – utóbbi egyhangú döntéssel, azaz a végső döntéshez minden tagállam egyetértése szükséges lesz. A közelgő európai parlamenti választások miatt gyors megegyezés semmiképpen sem várható; bár az európai politikai menetrend elvileg már 2019 végére lehetővé tenné ezt, a szereplők többsége csak 2020 végi megegyezésre számít.

Ennek ellenére a magyar kormányzat már most megkezdte a felkészülést, és erre szükség is van ahhoz, hogy teljesülhessen az a célkitűzés, hogy az új időszak első pályázatai 2021 elején, azaz szűk két év múlva ténylegesen el tudjanak indulni. Ennek érdekében egy februári kormányhatározat alapján 37 szakterületen történik meg a fejlesztési igények felmérése és készülnek szektorális stratégiák. A "tartalmi" ügyek tervezésén túl pedig elindult a gondolkodás az eljárásrendi, lebonyolítási kérdésekben is azzal a céllal, hogy az uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó adminisztratív terhek érzékelhető módon csökkenjenek.

Bár az uniós jogszabályi környezet erre elég tág mozgásteret biztosít, a korábbi időszakokban a közösségi szabályozásban rejlő lehetőségeket nem használta ki teljes mértékben a hazai szabályozás alapján működő mindennapi pályázati gyakorlat. A legjobb példa erre az úgynevezett egyszerűsített költségelszámolások rendszere. Bár a szabályozásban már hosszabb ideje adott a lehetőség az átalányalapú egységköltségek, az egyösszegű átalányok, illetve a százalékos átalányok alkalmazására, az Európai Bizottság ellenállása miatt ezeket sok esetben nem sikerült bevezetni a pályázati gyakorlatba. Pedig ezek valóban innovatív fejlesztéspolitikai eszközök, amelyek közös vonása, hogy a projektek költségei és a számlák egyenkénti tételes átvizsgálása helyett a támogatott projektek által elért eredményekre helyezik a hangsúlyt.

"Ezek a lépések azért fontosak, hogy az európai uniós fejlesztéspolitika a túlszabályozott adminisztráció helyett tényleg a fejlődést szolgálhassa. Ha ezeket sikerül jól átültetni a mindennapi pályázati gyakorlatba, az nagy előrelépés lesz a jó irányba" – mondta Kolossa Péter, a Deloitte EU és kormányzati tanácsadási üzletágának menedzsere.

A következő másfél-két év európai nagypolitikai eseményei (például a Brexit körüli bizonytalanságok, az európai parlamenti választások kimenetele vagy az uniós támogatások esetleges jogállamisági feltételekhez kötése) természetesen nagyban befolyásolják majd a keretfeltételeket, de a pályázók számíthatnak arra, hogy 2021-től a korábbihoz hasonló nagyságrendben juthatnak majd uniós támogatásokhoz. Az Európai Bizottság említett javaslata alapján a kohéziós források összege Magyarországon a megemelkedő nemzeti társfinanszírozás mellett mindössze 7,7 százalékkal csökkenne, de például az innovációval, a digitalizációval, a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos területekre a korábbiaknál még több forrás is juthat. Várhatóan tovább fog nőni a pénzügyi eszközök (hitel, tőke, garancia) súlya, ami a vissza nem térítendő támogatásokhoz képest más szemléletet követel meg a kedvezményezettektől.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

EU 35 milliárd eurónyi amerikai árura vethetmek ki vámot »

4IG 1010 (-0,59 ) AKKO Invest 25200 (-3,08 ) ALTEO 750 (0,27 ) ANY 1245 (0,40 ) APPENINN 460 (-0,22 ) AutoWallis 123 (5,60 ) BIF 295 (1,72 ) CIGPANNONIA 354 (0,14 ) Duna House A 3980 (3,38 ) ENEFI 590 (1,03 ) ESTMEDIA 138 (1,62 ) FUTURAQUA 97 (-0,92 ) GSPARK 3900 (3,72 ) KULCSSOFT 1240 (-1,59 ) MASTERPLAST 714 (-0,83 ) MOL 3098 (0,52 ) NORDTELEKOM 44 (2,33 ) NUTEX 27 (-2,17 ) OPUS 418 (-1,18 ) OTP 12710 (0,24 ) OTT1 246 (-0,81 ) RICHTER 5050 (0,50 ) SET Group 591 (-1,34 ) TAKAREK 680 (-1,45 ) ZWACK 16650 (-0,89 )