A monetáris tanács a keddi 20 bázispontos alapkamat-csökkentéshez fűzött állásfoglalásában jelezte, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre. Az inflációs jelentés kedden közölt fő számai alapján pedig a korábban vártnál optimistább inflációs és növekedési folyamatokat vár az MNB.

Így reagált a forint

Az eurót a kamatdöntés után öt perccel 299,85 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben, míg előtte valamivel 300 forint felett járt a jegyzés. A forint kedden gyengült, az euró jegyzése 298,64 forinton kezdte a napot, és még a kamatdöntés előtt 300 forint feletti szintet ért el.

Nincs inflációs nyomás

A tanács a 20 bázispontos kamatcsökkentést megalapozó helyzetértékelésében kifejti: a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás, a nemzetközi környezet a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásának irányába mutat. A testület a GDP kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedésére számít, és úgy látja, hogy folytatódhat a külső adósság csökkenése, az inflációs cél középtávú elérése; a reálgazdaság helyzete pedig a továbbiakban is óvatos monetáris lazítást indokol.

Az ugyancsak kedden közzétett előrejelzés szerint az MNB azzal számol, hogy az infláció az idén 2,0 százalék, jövőre 2,4 százalék lehet a korábban várt 2,1, illetve 3,2 százalék helyett. A GDP az idei 0,7 százalékos bővülés után 2014-ben 2,1 százalékkal növekedhet, a júniusban várt 0,6, illetve 1,5 százalékkal szemben.

Konzervatív monetáris politika

A monetáris tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét, és hangsúlyozottan tekintettel van pénzügyi stabilitási megfontolásokra is. A testület szerint a következő negyedévekben a gazdasági növekedés fokozatos javulása várható. Az alapfolyamatok lassú javulásához mind az export, mind pedig a belső keresleti tételek hozzájárulnak. A növekedést rövid távon továbbra is az export vezetheti.

A testület megítélése szerint az alapfolyamatok alakulása középtávon is mérsékelt inflációs nyomásra utal. A gazdaságban jelentősek a kihasználatlan kapacitások. E tényezők eredőjeként az infláció huzamosabb ideig a 3 százalékos cél alatt maradhat. A tanács úgy látja, hogy a gyenge beruházási aktivitás és a finanszírozási korlátok következtében a magyar gazdaság potenciális kibocsátása a válságot követően lassan bővül.

A tanács megítélése szerint a beruházások előretekintve kedvezőbben alakulhatnak, ha a növekedési hitelprogram keretében nyújtott hitelekből a vállalatok nagyobb arányban fenntartható és addicionális beruházásokat valósíthat meg.

Az elemzők is további csökkentést várnak

Elemzők szerint is folytatódhat az MNB kamatcsökkentési ciklusa, az év végéig 3-3,25 százalékig mérséklődhet az irányadó kamatláb, emellett a jegybank a növekedési hitelprogram kiterjesztésével is monetáris lazítást hajt végre.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a 20 bázispontos csökkentés nem nevezhető éppen óvatos kamatpolitikának, holott az MNB rendre ezt hangoztatja a kamatdöntéseket követő kommentárokban. A szakértő úgy véli: azzal, hogy a jegybank nem lassított a kamatcsökkentés ütemén, nő az esélye annak, hogy messzebb fog lefelé menni az alapkamat, 3 százalékig vagy akár még lejjebb. Ennek csak a nemzetközi pénzügyi piacok, a kockázati környezet alakulása, a forint gyengülése szabhat gátat – vélekedett.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy véli, hogy az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését.

A Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelyének az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a csökkenő kamatszint a kamatteher mérséklésén keresztül hozzájárulhat az államháztartás terheinek csökkentéséhez. A jelenlegi rekordalacsony irányadó kamat a reálgazdaság szempontjából is jelentős, rövid távon elősegítheti a kereslet bővülését.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar gazdaság jelenlegi kockázati és finanszírozási környezetében minimum 3,25 százalékos, de inkább 3,00 százalékos alapkamat eléréséig kínálkozik további monetáris enyhítési mozgástér.