Zöld út az autóhitelek forintosítása előtt

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az Országgyűlés kedden döntött a devizában felvett autóhitelek forintosításáról, amit az augusztus 19-i árfolyamon hajtanak végre.

Csökkenek a hitelesek terhei

A képviselők 115 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a fogyasztói devizahitelek forintosításáról szóló javaslatát, azt követően, hogy hétfőn ellenzéki képviselők is támogatták a házszabálytól eltérő gyorsaságú határozathozatalt.

A parlament döntése egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből.

Kritikus szintet ért el az állomány

A forintosítás mellett a pénzügyi intézményeknek el kell engedniük követeléseik azon részét, amennyivel a piaci árfolyam meghaladja a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyamot, így az érintett hitelesek a jelzáloghitelesekkel azonos helyzetbe kerülnek.

A kabinet szerint a forintosítás azért vált elkerülhetetlenné, mert a gépjárműhitelek állománya 2014 végére 26 százalékra emelkedett. A kabinet adatai alapján a forintosítás mintegy 200 ezer családnak kedvez és 305 milliárd forintos hitelállományt érint.

Széles kört érint

Az elfogadott törvény hatálya kiterjed minden olyan fogyasztói devizahitelre (köztük a pénzügyi lízingre), amelyet nem érintett a deviza jelzáloghitelek forintosítása. Vonatkozik továbbá a már nem élő követelésekre is.

A pénzügyi intézményeknek legkésőbb december 15-ig kell postára adniuk a szerződések módosítására vonatkozó ajánlatukat. A pénzintézeteknek kötelező ajánlatot tenniük a forintosításra, az ügyfeleknek azonban önkéntes lesz az átváltás, az ajánlat kézbesítésétől számított 30 napon belül ugyanis kérhetik a forintosítás mellőzését.

Levélben értesítik az érintetteket

Az adósoknak küldött levélnek tartalmaznia kell többek között a lejárt és a még nem esedékes követelés összegét forintban és devizában, az elengedett követelés összegét, a kamat mértékét, a forintra váltás értéknapját és árfolyamát, szerződésmódosítás hiányában a 2015. augusztus 19-én a jegybank által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam alapján fizetendő esedékes törlesztőrészleteket, valamint a szerződésmódosítás hatálybalépésének napjától hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot.

Január végéig mindenkit értesítenek
A pénzintézeteknek 2016. január 31-ig kell levélben tájékoztatniuk az adósokat a követelés forintra váltásáról.

Az Országgyűlés kimondta azt is, hogy a kölcsönszerződések módosításával az ügyleti kamat, díj, költség mértéke nem lehet az érintett fogyasztóra hátrányosabb. A képviselők néhány módosító javaslat elfogadásával az eredeti indítványban foglaltaknál részletesebb tájékoztatási követelményeket is megfogalmaztak a pénzügyi intézményeknek a lehetséges kamatkockázatokról. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Országgyűlési határozat az uniós vezetőknek

Az Országgyűlés kormánypárti képviselők kezdeményezésére határozati javaslatban szólította fel az Európai Unió vezetőit a kontinens és polgárai védelmére a migrációs válsággal összefüggésben.

A képviselők 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el az erről szóló előterjesztést, amelyet többek között Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője terjesztett a parlament elé.

A Ház az indítvány elfogadásával a kabinetet is felszólította, hogy pénzügyi forrásokkal és jogszabályi feltételekkel tegye lehetővé, hogy Magyarország minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait.

A kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kimondta, "felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt".

Új közbeszerzési értékhatárok

Az Országgyűlés az idei évi költségvetésen is átvezette a ma elfogadott új közbeszerzési törvény értékhatárait. A változtatások az új jogszabály november 1-jén történő hatályba lépése után megkezdett közbeszerzési eljárásokra, illetve az ezután megkötött szerződésekre vonatkoznak.

A képviselők 112 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a büdzsé átírását.

Módosulnak a közbeszerzési szabályok

A közbeszerzési törvény módosításáról is döntött az Országgyűlés, az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg. A javaslatot 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadta el a Ház. A hazai kis- és közepes vállalkozások érdekérvényesítése miatt már 75 százalékos referenciaértékkel lehet pályázni.

Változnak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.

A - hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó - módosítás rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Csökkennek az ajánlattételi határidők, kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni. Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás. A jogszabály november elsején lép hatályba.

Ezt olvasta már?

Átláthatóbb költségvetést ígért a pénzügyminiszter »