A világ legnagyobb folyamaiba minden belekerül, ipari, mezőgazdasági hulladék, városi kommunális szemét. Ezt állapította meg a World Wide Fund (Természetvédelmi Világalap) a legszennyezettebb folyókról készített összeállításában. A helyzet lassan változik, a folyók mentén kialakult élettér pusztul.

Kongatják a vészharangot a Jangce felett

Már sokszor, sajnos eredménytelenül megkongatták a vészharangot a környezetvédők a világ harmadik legnagyobb folyama, a Jangce fölött. A Tangkula hegységben eredő és a Kelet-kínai–tengerbe torkolló folyó mintegy hatezer kilométeren át kanyarog. Ázsia legnagyobb folyamában landol minden – az ipari termelésből, a mezőgazdálkodásból származó – szennyező anyag, kemikália. A helyzetet súlyosbítja, hogy a folyón több mint száz gát épült, vagy épül fel, amelyek már most jelentősen hozzájárulnak a folyó menti ökoszisztéma és a klíma változásához.

Kínában az ivóvíz ellátás az egyik legjelentősebb gond. És az egyetlen megoldást éppen a legszennyezettebb folyó, a Jangce adja. Mint a Tőzsdefórum is beszámolt róla, az idei év elejétől az elkészült egyik vezetéken elindul az ivóvíz a Jangcéből a keleti Anhui, Jiangcsu és Shandong tartományba. Százmillió ember ellátása oldódik meg ezzel. A víz 1160 kilométeres hálózaton jut el hozzájuk. Az ivóvíz vezeték hegyeken át, folyók alatti alagutakon keresztül vezet.

Más szempontból vannak problémák Ázsia másik hatalmas folyama, a Mekong körül. A fejlődő államokat jellemző népesedési és gazdasági növekedés miatt került veszélybe a folyó vízháztartása. Ez máris a hetven millió embernek alapvető táplálékot jelentős halállomány pusztulásához, s a víz környéki klíma megváltozásához vezetett. A folyóban élő csak itt honos halfajták ívóhelyei sorra fogyatkoznak a kíméletlen iparosítás és a települések kommunális szemete miatt.

Nemcsak a szennyezés a túlzott vízkivétel is súlyos gond

Az ugyancsak a térségben hömpölygő, elsősorban angol néven ismert Salween folyó szintén a veszélyeztetett vizek közé tartozik. Ez a Kínában, Burmában és Thaiföldön kanyargó csaknem háromezer méter hosszú folyó elsősorban az itt megvalósult és jelenleg is épülő erőművek miatt van nehéz helyzetben. Az eddigi tizenhat erőműben termelt áramot a mezőgazdaságban és a halászatban használják. Ha további létesítmények épülnek éppen ez utóbbi kerül súlyos veszélybe a környezetvédők szerint.

India és Bangladesh nagy folyója, a Gangesz amely érinti Kínát és Nepált is két jelentős gonddal küzd.  Tizennégy olyan vízzáró gáttal szabályozzák, amely számottevően megváltoztatta a Gangesz természetes folyását. A másik a felelőtlenül nagy vízkivétel. Jóllehet a világ lakosságának tizenketted része a Gangesz mellékén él, a lakosság és a hatóságok nem sokat foglalkoztak a folyó védelmével. 2004-ben ugyan születtek szerződések  a folyó megóvására, hatásuk azonban mindmáig csekély.

És még mindig Ázsia. Meglehetősen nagy veszélybe került a pakisztániaknak az életet jelentő Indus folyó. Itt a legnagyobb problémát a klímaváltozás okozza. A folyót gleccserek táplálják, amelyek nagysága évről évre fogyatkozik. Az Indus száznyolcvanmillió ember vízellátásáról gondoskodik, s az ország mezőgazdaságának nyolcvan százaléka is erre a vízre épül. A klíma megváltozása és az ennek következtében kialakuló árvizek súlyos gondokat okoznak az ország lakosságának.

Felkerült a toplistára a mi folyónk, a Duna is

A világ legveszélyeztetettebb folyóinak tízes toplistájára felkerül a Duna is. Jóllehet az Európát átszelő folyó vízminőségének javításában elég sok történt, az elmúlt évszázadok pusztítását nem lehet helyre állítani. A WWF szerint a 19. század óta felépített gátak létesítésével megváltozott a folyó vízháztartása, Duna természetes folyásának hetvennyolc százalékát megváltoztatta az emberi beavatkozás. Ha tovább folytatódik ez a tendencia, akkor nemcsak a természet sérül, hanem veszélybe kerülhet a régióban élő emberek ivóvízellátása is.

Súlyosan veszélyeztetett az USA államban Coloradoban, a Rocky Mountains-ban eredő és az Új Mexikó és Texas szövetségi államokon keresztül Mexikóba kanyargó Rio Grande, vagy ahogyan a mexikóiak hívják Rio Bravo folyó. Az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság ivóvíz kivétele miatt egyre gyakrabban lép fel vízhiány. A másik jelentős probléma, hogy a folyó vize egyre sósabbá válik a tenger miatt, amire eddig nem sikerült megoldást találni.

Bajban van Dél Amerika folyója a La Plata is. Különleges az ,,Ezüst folyó” Uruguay-ban és Argentínában, a torkolata több mint 290 kilométer széles. A folyó átalakítás a hajózás miatt, a huszonhét nagy gátrendszer, a szennyezés és a túlhalászat jelentik a legnagyobb veszélyt Rio De La Plata számára.

Egzotikus fajok pusztítanak Ausztrália vizeiben

Afrika legnagyobb folyója a Nílus felett is kongatják a vészharangot. A ruandai és burundi hegyekben eredő folyó több afrikai országon át kanyarog Egyiptomig. A Nílus azért van egyre nagyobb veszélyben, mert erre a folyóra a legkisebb hőmérsékletváltozás is nagy hatással van. A világ széndioxid kibocsátása miatt megváltozó klíma itt már érezteti a hatását, ami már rövid távon is súlyos helyzetbe hozhatja Afrika történelmi folyamát.

A veszélyeztetett folyamok tízes listájára speciális probléma miatt került fel az ausztrál  Murray-Darling folyó. Ez a távoli kontinens legnagyobb folyórendszere, s egyben a legtermékenyebb vidéke is, a területe több mint egymillió négyzetkilométer. A legnagyobb gondot az élővilága jelenti. Egyre több olyan növény és állat telepszik meg a vízében, amely nem őshonos. Agresszív egzotikus fajok jelennek meg, amelyek pusztítják a folyó eredeti élővilágát. Emellett a folyószabályozások és az erősödő sósabbá válás okoz jelentős problémákat.